#: locale=hu
## Action
### PDF
PopupPDFBehaviour_122B98DC_010D_B370_4142_55A99A4CCD94.url = files/gyik_interaktiv_hu.pdf
### URL
WebFrame_1A227043_0281_F75E_4181_B683BAD86A79.url = https://www.c3.hu/collection/homeless/store/bghun.html
VideoUrl_E278F102_FC61_30E0_41D7_B8CCCC13473E.url = //www.youtube.com/embed/7X1U9NXo6xA?v=7X1U9NXo6xA
VideoUrl_E817BCA5_FC7F_F123_41E7_3DE3E6B12FDF.url = //www.youtube.com/embed/8AltwvagZm4?v=8AltwvagZm4Takaró
VideoUrl_17BF1E10_010B_AEF0_4173_3B3061953B80.url = //www.youtube.com/embed/W04j0Je01wQ?v=W04j0Je01wQ&t=3s
## Hotspot
### Text
QuadHotspotPanoramaOverlayTextImage_76890290_6080_B600_41C6_0987280AC0D9.text = EN
QuadHotspotPanoramaOverlayTextImage_71D8CD71_6080_F201_41D4_AF91A7C9224B.text = HU
## Media
### Image
imlevel_776A16F9_6080_BE00_41C7_FCF35BDFE7C6.url = media/panorama_D1825EB7_C097_DFD1_41CC_305FAB3402FD_HS_i07hpi3t_hu.webp
imlevel_78B00718_6080_BE00_41D4_1D2977748A88.url = media/panorama_D1825EB7_C097_DFD1_41CC_305FAB3402FD_HS_usybpnj9_hu.webp
### Title
panorama_97512DB0_9C81_5455_41C9_33D947E3B71F.label = 0
panorama_D1825EB7_C097_DFD1_41CC_305FAB3402FD.label = 1
album_52E9FF0D_445E_D8A8_41AE_E19B40EC9670_0.label = 1
panorama_CF41F53B_C094_E2D2_418C_AC0EC056D302.label = 10
panorama_CF41FF8F_C094_FDB1_41D6_4EABE9955F03.label = 11
panorama_CF4639EE_C094_E573_41D6_D7F30188DEF9.label = 12
panorama_CF4674F9_C094_A351_41E5_252556FF1192.label = 13
album_E7897D85_FCE0_D3E3_41EA_E37A9AEFFF4B_0.label = 1920px-Giorgione_019
panorama_D512CFB9_DAA5_B1F3_41E7_D9FA9D60C4D1.label = 2
album_52E9FF0D_445E_D8A8_41AE_E19B40EC9670_1.label = 2
album_E7897D85_FCE0_D3E3_41EA_E37A9AEFFF4B_1.label = 2560px-Cappella_palluzzi-albertoni_di_giacomo_mola_(1622-25),_con_beata_ludovica_alberoni_di_bernini_(1671-75)_e_pala_del_baciccio_(s._anna_e_la_vergine)_05
panorama_CF42A4FE_C097_A353_41E0_C11D6BF4174B.label = 3
album_52E9FF0D_445E_D8A8_41AE_E19B40EC9670_2.label = 3
panorama_CF4240DF_C097_6351_41E4_4AA1AB1F7FBA.label = 4
panorama_CF426D27_C097_62F1_41C4_1B5AF9D9443A.label = 5
panorama_CF42386A_C097_6373_41DD_11979B19E15D.label = 6
panorama_D5F5CA8C_DA9E_9391_41E2_0FD54BA1CCEB.label = 7
panorama_CF461F63_C094_BD71_41CA_F11ADD6CA598.label = 8
panorama_CF418A4B_C094_A6B1_41D4_6DC332D9AFB1.label = 9
album_19B3F01B_057F_76ED_4171_0642B16FBD67_0.label = Artist_at_Work_1_
album_19B3F01B_057F_76ED_4171_0642B16FBD67_1.label = Artist_at_Work_2
album_19B3F01B_057F_76ED_4171_0642B16FBD67_2.label = Artist_at_Work_3
album_19B3F01B_057F_76ED_4171_0642B16FBD67_3.label = Artist_at_Work_4
album_19B3F01B_057F_76ED_4171_0642B16FBD67_4.label = Artist_at_Work_5
album_19B3F01B_057F_76ED_4171_0642B16FBD67_5.label = Artist_at_Work_6
album_19B3F01B_057F_76ED_4171_0642B16FBD67_6.label = Artist_at_Work_7
album_19B3F01B_057F_76ED_4171_0642B16FBD67_7.label = Artist_at_Work_8
photo_15FA0FB7_0281_4926_4175_9D3AAFCED19C.label = Bak_Partita_0
photo_1022F12F_028F_7926_4164_D60094F8ABC6.label = Baselitz_w_ker_f2007
photo_11A1D9DE_0281_C966_4175_CEBF3E9EB3E2.label = Berhidi_w_Talalt_f2008
photo_1B777D23_0287_4EDE_4185_AC1FA7F449BE.label = Beuys_Pecsetes_1
album_19AD99B5_0583_C93A_418D_496C370E2A94_9.label = Chekmenov.nr.5. Ukraine, Luhansk NB_0
album_1A790E17_0286_CAE6_4174_6B7C4B2D3B1D_0.label = Feher_Arcok01
album_1A790E17_0286_CAE6_4174_6B7C4B2D3B1D_1.label = Feher_Arcok02
album_1A790E17_0286_CAE6_4174_6B7C4B2D3B1D_2.label = Feher_Arcok03
album_1A790E17_0286_CAE6_4174_6B7C4B2D3B1D_3.label = Feher_Arcok04
photo_17737E75_011C_6F33_4167_A4361F1FF0A5.label = Haring_w_Szarnyas_f2008
photo_174B57D8_0117_DD71_415A_C5AD6991BA94.label = II_benczur_nem mind arany
album_E7897D85_FCE0_D3E3_41EA_E37A9AEFFF4B_2.label = Jacopo_Robusti,_called_Tintoretto_-_Susanna_and_the_Elders_-_Google_Art_Project
photo_11D386F6_0287_DB26_4180_17A4D6E24272.label = Kazovszkij_Vandorallat_f2005_0
photo_1AEDBC98_0283_4FEA_416C_5DA66DF40A64.label = KonokZeneiAB_0
photo_E8460D81_FC61_73E0_41C0_D9E8E3DDACB8.label = Lengyel_mintha_kék_ég_3
photo_194637F6_0286_D926_4182_80E7660B1336.label = Libera_1
album_E7897D85_FCE0_D3E3_41EA_E37A9AEFFF4B_3.label = Philippe_de_Champaigne_-_Ex_Voto_-_WGA4708
album_52E9FF0D_445E_D8A8_41AE_E19B40EC9670.label = Photo Album 1
album_E7897D85_FCE0_D3E3_41EA_E37A9AEFFF4B.label = Photo Album 1920px-Giorgione_019
album_19B3F01B_057F_76ED_4171_0642B16FBD67.label = Photo Album Artist_at_Work_1_
album_1A790E17_0286_CAE6_4174_6B7C4B2D3B1D.label = Photo Album Feher_Arcok01
album_56F7F676_4437_4978_41B4_936617722F8B.label = Photo Album Szabo_Dezso_Exped01
album_11F0DBA0_0281_C9DA_4184_23CB2DD56C1A.label = Photo Album _S7A4311
album_19AD99B5_0583_C93A_418D_496C370E2A94.label = Photo Album chekmenev_alexander_ (1)w
album_1E99220C_0286_BAEA_4180_11F9A6EAA9F3.label = Photo Album fanna3.mosonok
album_1B49DBD6_0581_C966_4180_B38D614B6056.label = Photo Album grigorescu2121w
album_15DE5EA9_0115_EFD3_4171_B44835E05F02.label = Photo Album uszo_haz_esemeny_foto_selenyi_zoltan_1
album_E7897D85_FCE0_D3E3_41EA_E37A9AEFFF4B_4.label = Rembrandt_Harmensz_van_Rijn_-_Return_of_the_Prodigal_Son_-_Google_Art_Project
photo_504364DB_4431_C9A8_4187_F7D480CB2BD9.label = Sass_Hermesz01
album_56F7F676_4437_4978_41B4_936617722F8B_0.label = Szabo_Dezso_Exped01
album_56F7F676_4437_4978_41B4_936617722F8B_1.label = Szabo_Dezso_Exped02
album_56F7F676_4437_4978_41B4_936617722F8B_2.label = Szabo_Dezso_Exped03
album_56F7F676_4437_4978_41B4_936617722F8B_3.label = Szabo_Dezso_Exped04
album_56F7F676_4437_4978_41B4_936617722F8B_4.label = Szabo_Dezso_Exped06_0
album_56F7F676_4437_4978_41B4_936617722F8B_5.label = Szabo_Dezso_Exped08
photo_10E14581_011C_BDD3_416B_055FFBD087F2.label = Szirtes_Rembrandt_01
album_E7897D85_FCE0_D3E3_41EA_E37A9AEFFF4B_5.label = Tiziano_Urbinoi Vénusz
album_E7897D85_FCE0_D3E3_41EA_E37A9AEFFF4B_6.label = Van_Eyck_-_Arnolfini_PortraitFXD
album_E7897D85_FCE0_D3E3_41EA_E37A9AEFFF4B_7.label = VeszelyBea_w_Idocsipke_05
photo_E6B60DBF_FC63_531F_41D7_F8F45740F481.label = Zsilinszkij_Kettosportre_RV
album_11F0DBA0_0281_C9DA_4184_23CB2DD56C1A_0.label = _S7A4311
photo_11C647CD_029F_796A_4177_1AE70FF48500.label = _S7A4311
album_11F0DBA0_0281_C9DA_4184_23CB2DD56C1A_1.label = _S7A4328(1)
photo_116B28AE_0282_B726_4183_08F886B6609D.label = _S7A4328(1)
photo_EF960F8C_FCA1_EFE1_41E7_D25D07BBA8F6.label = borsoslorinc
album_19AD99B5_0583_C93A_418D_496C370E2A94_0.label = chekmenev_alexander_ (1)w
album_19AD99B5_0583_C93A_418D_496C370E2A94_7.label = chekmenev_alexander_ (13)w
album_19AD99B5_0583_C93A_418D_496C370E2A94_8.label = chekmenev_alexander_ (15)w
album_19AD99B5_0583_C93A_418D_496C370E2A94_1.label = chekmenev_alexander_ (2)w
album_19AD99B5_0583_C93A_418D_496C370E2A94_2.label = chekmenev_alexander_ (5)w
album_19AD99B5_0583_C93A_418D_496C370E2A94_3.label = chekmenev_alexander_ (6)w_0
album_19AD99B5_0583_C93A_418D_496C370E2A94_4.label = chekmenev_alexander_ (7)w
album_19AD99B5_0583_C93A_418D_496C370E2A94_5.label = chekmenev_alexander_ (8)w_0
album_19AD99B5_0583_C93A_418D_496C370E2A94_6.label = chekmenev_alexander_ (9)w
photo_19261CAA_0282_CF2E_4171_BBAF7F25A353.label = csákány A holnap dolgozoja
photo_104B0221_0286_DADA_4174_278DC6574EC3.label = el_hassan_roza_280w
photo_EEA5FE73_FCE1_7120_41E7_1501788919A6.label = erwin_wurm_0142w
album_1E99220C_0286_BAEA_4180_11F9A6EAA9F3_5.label = fanna10,chambermaids
album_1E99220C_0286_BAEA_4180_11F9A6EAA9F3_6.label = fanna11.policemen
album_1E99220C_0286_BAEA_4180_11F9A6EAA9F3_0.label = fanna3.mosonok
album_1E99220C_0286_BAEA_4180_11F9A6EAA9F3_1.label = fanna4.firemen
album_1E99220C_0286_BAEA_4180_11F9A6EAA9F3_2.label = fanna5.controllers
album_1E99220C_0286_BAEA_4180_11F9A6EAA9F3_3.label = fanna7.lawyers
album_1E99220C_0286_BAEA_4180_11F9A6EAA9F3_4.label = fanna8.bakers
album_1B49DBD6_0581_C966_4180_B38D614B6056_0.label = grigorescu2121w
album_1B49DBD6_0581_C966_4180_B38D614B6056_1.label = grigorescu2122_2w
video_EB586298_FDE1_51E1_41E9_1C7C004A46BE.label = gyik
video_E8760AE1_FDE7_F120_41E8_F9A7166E4AF7.label = gyik_2
photo_E092F45E_FC61_3160_41EF_59B0B0154490.label = jovanovics02
photo_E80D532C_FCA1_D720_41E3_7E1CE3F6EE19.label = keseru_gubanc_005_w
photo_E6492164_FCE0_D320_41CD_D1CC6A8B5E5A.label = lakner_antal_dragon
video_0FEA0EBD_010C_EF33_4110_E41E81389CB0.label = melancholia_anim_02
video_E4B6DB50_FCBF_F760_41CC_B17AA4C0AADE.label = muvtori_vetites
photo_E6E1DBF2_FCA1_3720_41CD_78CBF5CDC5BA.label = oldenburg_28_f2007
photo_1A28A70A_0283_BAEE_4171_66853BC106FA.label = olekseysai
photo_E7EEFAA5_FCA1_5120_41EB_B0C8ACCEEE65.label = ondak_roman_1288w_0
photo_16665212_013D_D6F1_416C_6CA7967FB120.label = sauter178w
photo_17396108_010D_B2D1_4172_C6535CF1F8AC.label = spoerri
photo_132252D0_0281_FB7A_4173_308ACD4F7CDE.label = szabo_a_v049_2w
photo_E9F495F5_FC5F_5323_41C9_86CEB8B2D200.label = szabo_eszter_agnes_6457_w
photo_E911D010_FC60_D0E1_41E0_6678FE13CEA3.label = szolakov_takaro
photo_EEAA8015_FCE1_50E0_41CE_C36B69CF37EB.label = tot110w
album_15DE5EA9_0115_EFD3_4171_B44835E05F02_0.label = uszo_haz_esemeny_foto_selenyi_zoltan_1
album_15DE5EA9_0115_EFD3_4171_B44835E05F02_1.label = uszo_haz_esemeny_foto_selenyi_zoltan_2
photo_E5E388D8_FC6F_D160_41E1_ACDF0D425355.label = veszely_w_arnolfini_2007
photo_EE1D1106_FCA7_70E1_41E6_0D79ADF9D2D6.label = windroad
### Video
videolevel_7B2E9C36_6080_D200_41B9_AB0D6740F0D9.url = media/video_0FEA0EBD_010C_EF33_4110_E41E81389CB0_hu.mp4
videolevel_7B2E9C36_6080_D200_41B9_AB0D6740F0D9.posterURL = media/video_0FEA0EBD_010C_EF33_4110_E41E81389CB0_poster_hu.jpg
videolevel_7B285BC0_6080_D600_41AA_F46BFDC2F844.url = media/video_E4B6DB50_FCBF_F760_41CC_B17AA4C0AADE_hu.mp4
videolevel_7B285BC0_6080_D600_41AA_F46BFDC2F844.posterURL = media/video_E4B6DB50_FCBF_F760_41CC_B17AA4C0AADE_poster_hu.jpg
videolevel_7B3F15FD_6080_D200_41B3_D6FAEF4AFA2B.url = media/video_E8760AE1_FDE7_F120_41E8_F9A7166E4AF7_hu.mp4
videolevel_7B3F15FD_6080_D200_41B3_D6FAEF4AFA2B.posterURL = media/video_E8760AE1_FDE7_F120_41E8_F9A7166E4AF7_poster_hu.jpg
videolevel_7B3E9628_6080_DE00_41D7_E47DA499EEEB.url = media/video_EB586298_FDE1_51E1_41E9_1C7C004A46BE_hu.mp4
videolevel_7B3E9628_6080_DE00_41D7_E47DA499EEEB.posterURL = media/video_EB586298_FDE1_51E1_41E9_1C7C004A46BE_poster_hu.jpg
### Video Subtitles
## Popup
### Body
htmlText_E3D86679_FC63_D120_41EC_FF31784F971A.html = Beszélgetés a művésszel
Interview with the artist
Haring a metróban
Haring in the metro
A rövid videóban megismerkedhetünk Lengyel András Minden fent van a felhőben című kiállításával.
„Művészet, kulttúra, mond ez a szó valamit?”
(Besenyő Pista bácsi)
Számomra a kortárs művészet elsősorban ember-, ön-, és világmegértési gyakorlat.
Mindenképpen valami coolság, menőség, amped, pro dolog…
A művészet mint emberi tevékenységforma (tudatforma) alighanem az evolúció logikájából fakad. Közelebbről az adaptációhoz kapcsolódik: a környezetünkben való tájékozódás, a bennünket körülvevő világról való ismeretszerzés előszobája. Azt is jelenti mindez, hogy tájékozódni tudunk a környező kulturális térben, ahol minden műalkotás egy-egy adekvát kulturális állítás, kijelentés, állásfoglalás, felvetés, gondolat, hozzászólás a kulturális diskurzushoz. Jelentésekkel és összefüggésrendszerekkel játszadozunk tehát, amelyek közege a vizuális kifejezés…
Úgy is nézhetjük, hogy a kortárs művészet egy játék: a játékszabály az, hogy valaki képi/tárgyi/szöveges üzenetet hoz létre, és nekünk ki kell találnunk, mire gondolt…:)
Az nyer, aki a leghatékonyabban, legalaposabban tudja lefordítani nyelvi kifejezésre a jelentést.
Mentális állapot is lehet, ami spontán vagy tudatos beállítódás eredményeként áll elő – ilyenkor mindenféle szerek nélkül :) – esztétikai szemlélettel közlekedünk a mindennapokban.
„Nekem minden egyformán: popzene!”
(Európa Kiadó)
„A küldetés egy ültetés, nem mindenki nő…”
(Neurotic)
Ha elfogadjuk, hogy a művészet hajtóereje valamiféle evolúciós késztetés (kiismerni magunkat saját környezetünkben, tájékozódás a kulturális térben), akkor magától értetődő, hogy mindannyian alapból rendelkezünk ezzel a képességgel (befogadás). Persze, ez az adaptáció napjainkban nem vérre megy; simán leélhetünk úgy egy életet, hogy nem érint meg minket a művészet…
Másfelől az ember spirituális igényeire is adhat választ, nyújthat terepet hozzá – hiszen a művészet olyan gyakorlat, ami túl van a materiális világ elsődleges meghatározottságain.
A művészet mintha egyszerre tartozna a Maslow-piramis legalsó és legfelső szintjeihez…
Nem mellesleg – katarzist átélve – spirituális élményt adhat, a létezés alapkérdéseivel szembesítheti az érdeklődőt, ha az nem zárkózik el a vele járó lelki kényelmetlenségek elől.
Ezzel együtt a befogadáshoz kapcsolódhat speciális érzékenység/fogékonyság, léteznek protokollok és segédeszközök. A kortárs művészet létjogosultsága és befogadása valószínűleg nem magától értetődő tény, így a legpraktikusabb, ha igyekszünk felkészíteni rá (edukáció) a befogadót.
(Hasonlóan ahhoz, ha egy nyelvet meg akarunk ismerni, el akarunk sajátítani: az is vezethet eredményre, hogy bedobjuk a mély vízbe az érdeklődőt, idegen nyelvi környezetbe zárjuk, de mindenképpen kényelmesebb, ha előtt órákat vesz, megtanulja az adott nyelv nyelvtanát stb.)
Vagyis: befogadni mindenki képes, olykor ugyan nem túl kényelmes tevékenység, mégis, általa többet tudhatunk meg magunkról és a világról, mint nélküle…
Készman József
művészettörténész, kurátor
“Art, culture, does this word ring a bell?”
(Uncle Pista Besenyő)
To me, contemporary art is above all an exercise of understanding people, the self and the world.
Definitely something cool, something rad, amped, pro...
Art as a form of human activity (a form of consciousness) probably derives from the logic of evolution. It is related to adaptation: a prelude to getting oriented in our environment, to gaining knowledge of the surrounding world. This also means being able to orient ourselves in the cultural space around us, where each work of art is an adequate cultural statement, position, proposition, thought, contribution to the cultural discourse. We are therefore playing around with meanings and correlations, the medium of which is visual expression...
We may also regard contemporary art as a game: the rule of the game is that someone creates a visual/object/text message and we have to guess what they meant...:)
The winner is the one who can most efficiently and accurately translate the meaning into linguistic expression.
It can also be a mental state that arises spontaneously or as a result of a conscious attitude – in this case, without using any substances :) we go about our daily lives with an aesthetic approach.
“To my ears, everything’s alike: pop music!”
(Európa Kiadó)
“The mission is to go to prison, not all of us are women...”
(Neurotic)
If we accept that art is propelled by some kind of evolutionary impulse (to know oneself in one’s own environment, to orient oneself in the cultural space), then it goes without saying that we all have the ability of reception by default. Of course, this sort of adaptation is not a matter of life or death these days; we can easily live an entire life without being affected by art...
On the other hand, it can also provide an answer to, or space for, one’s spiritual needs – art is a practice that transcends the primary determinations of the material world.
Art seems to belong to both the lowest and the highest level of Maslow’s pyramid...
Not unimportantly, it can also provide a – cathartic – spiritual experience, confronting the recipient with the fundamental questions of existence, that is, if they don’t shun the spiritual discomfort it entails.
At the same time, reception may be associated with a special sensibility/sensitivity, for which there are protocols and aids. The legitimacy and accessibility of contemporary art is probably not self-evident, so the most practical approach is to try to prepare the recipient (education).
(Similarly to when we want to familiarise ourselves with a language and learn it: throwing those interested in at the deep end and locking them into a foreign language environment may also lead to results, but it is definitely more convenient if they take lessons beforehand, learn the grammar of the language, etc.)
In other words: everyone is capable of reception, although sometimes it is not a very comfortable activity, but with it we can learn more about ourselves and the world than without it...
József Készman
curator, art historian
A monitoron Dürer Melankólia című műve látható.
Az animáció két fontos részletre közelít rá: a töprengő, ábrándozó angyalra és a tőle balra lévő nagy testre. Ez a test egy poliéder, egészen pontosan egy csonka romboéder.
A kutatókat máig izgatja a kép, s maga a poliéder. Mit jelent, mi a szerepe ennek a testnek a képen? Dürer geometriai, természettudományos kutatásaira utal, a szabadkőművesség vagy a férfierő jelképe…? De további kérdéseket és válaszokat is megfogalmazhatunk a művel kapcsolatban.
Annyi viszont bizonyosan állítható, a kép a mindenkori emberi megismerést és alkotó kíváncsiságot is jelképezi. Ezért gondoltuk, hogy a kortárs művészet befogadását segítő kérdések egy részét „Dürer” poliéderére írjuk fel.
Albrecht DÜRER: Melankólia I., 1518
© Szépművészeti Múzeum 2025
The screen displays Dürer’s Melencolia. The animation zooms in on two important details: the brooding angel and the large solid to her left. This solid is a polyhedron, a truncated rhombohedron, to be precise.
Researchers are still fascinated by the picture and the polyhedron itself. What does it mean, what is the role of this solid in the picture? Is it a reference to Dürer’s geometrical and scientific research, a symbol of Freemasonry or masculinity perhaps...? Many more questions can be asked and answered about this work.
One thing is certain: the painting is also a symbol of human cognition and creative curiosity. That is why we thought it a good idea to write some of the questions meant to help you interpret contemporary art on ‘Dürer’s’ polyhedron.
Albrecht DÜRER: Melencolia I, 1518
© Museum of Fine Arts 2025
A teremben szereplő kortárs alkotások készítése során a művészek kivétel nélkül jól ismert, klasszikus művekből indultak ki. A kijelzőn az alább felsorolt művek reprodukciói láthatóak:
Jan van Eyck: Arnolfini házaspár, 1434, National Gallery, London
Giorgione: A Vihar, 1508 körül, Gallerie dell'Accademia, Velence
Giovanni Bellini: Nő tükörrel, 1515, Kunsthistorisches Múzeum, Bécs
Tiziano: Urbinói Vénusz, 1538, Galleria degli Uffizi, Firenze
Tintoretto: Zsuzsanna és a vének, 1555-1556, Kunsthistorisches Múzeum, Bécs
Philippe de Champaigne: Ex voto, 1662, Musée du Louvre, Párizs
Rembrandt: A tékozló fiú hazatérése, 1661–1669, Ermitázs, Szentpétervár
Gian Lorenzo Bernini: Boldog Ludovika Albertoni síremléke, 1671-1674, San Francesco a Ripa templom, Róma
All of the contemporary artworks in this room are based on well-known pieces of classical art. The screen displays reproductions of the works listed below:
Jan van Eyck: The Arnolfini Portrait, 1434, National Gallery, London
Giorgione: The Tempest, c. 1508, Gallerie dell'Accademia, Venice
Giovanni Bellini: Young Woman at Her Toilette, 1515, Kunsthistorisches Museum, Vienna
Tintoretto: Susanna and the Elders, 1555-1556, Kunsthistorisches Museum, Vienna
Tiziano: Venere di Urbino, 1538, Galleria degli Uffizi, Firenze
Philippe de Champaigne: Ex voto, 1662, Musée du Louvre, Paris
Rembrandt: The Return of the Prodigal Son, 1661–1669, Hermitage Museum, Saint Petersburg
Gian Lorenzo Bernini: Tomb Blessed Ludovika Albertoni, 1671-1674, Church of San Francesco a Ripa, Rome
Alexandr CSEKMENYOV / Alexander CHEKMENEV
Luganszk, 1969 –
Személyi igazolvány (több kép)
1995
színes fotográfia
Peter und Irene Ludwig Stiftung, Aachen, letét, 2019
Miért mutat többet a művész egy igazolványképnél?
„A Szovjetunió szétesése után, a nem olyan régóta független Ukrajnában le kellett cserélni a régi szovjet személyazonossági igazolványokat új ukrán igazolványokra. Minden ukrán állampolgár kénytelen volt egy éven belül új személyit igényelni. 1994–1995-ben Ukrajna dél-keleti részen fekvő Luganszk városában a hivatalos szervek felajánlották, hogy az idős és beteg állampolgárokat otthonaikban fényképezzék le. Egyike voltam azoknak a fényképészeknek, aki házról házra jártak a nemzeti személyazonossági igazolvány kiállítási kampányának idején. Így jutottam el azoknak az embereknek az otthonába a szociális munkásokkal együtt, akik azért jártak oda, hogy a nyugdíjasoknak ingyenes gyógyszert és élelmiszert biztosítsanak. Nagyon mély benyomást gyakorolt rám az, ahogyan ezek az emberek életük utolsó éveit élték. Emlékszem egy vak asszonyra. Nem tudtam, hogy vak, ezért arra kértem, hogy nézzen a kamerába, de ő azt mondta, hogy semmit sem lát. Én meg arra gondoltam, mire kell egy vak embernek a személyazonossági igazolvány? Szemmel láthatóan már nagyon kevés ideje maradt hátra. Egy alkalommal majdnem 60 embert fényképeztem le, többségük idős volt. Másnap, amikor osztottam szét a képeket, megtudtam, hogy egyikük időközben meghalt. Az egyik ház nagyon megrázott. Az idős asszony, aki ott élt, elkészítette saját koporsóját. A nyugdíjas asszony az egyik szobában lakott, a másikban meg a koporsó. Készen állt arra, hogy bármelyik pillanatban távozzon a másvilágra. Aztán hallottam egy 92 éves öregemberről, aki szintén vásárolt egy koporsót és várta a halált. A koporsót a fészerben tartotta, és amikor kiitta a soron következő horilkás (ukrán vodkás) üveget, beleállította a koporsóba. Amikor a koporsó megtelt üres üvegekkel, elajándékozta a koporsót másnak, mondván, hogy az ő ideje még nem jött el. Emlékszem, amikor megjöttünk, hogy lefényképezzük, meglett kora ellenére elég jól érezte magát, unokaöccsével ült az asztalnál, amin egy üveg horilka (ukrán vodka) állt két teli pohárral. Fényképeztem mentális zavarokkal küzdő embereket is. Ők nem értették, mi történik, miért kell leülniük és én miért fényképezem őket. Volt egy ágyhoz kötött ember is, őt fel kellett ültetni. Két szociális munkás tartotta függőleges helyzetben, a másik kettő meg a hátteret tartotta. Nyilván neki is szüksége volt az új személyazonossági igazolványra. Mindenesetre én lefényképeztem azt, amit láttam és lencsevégre kaphattam abban a pillanatban. Remélem, hogy még él közülük valaki, de nagyon kételkedem ebben. Nagyon nehéz volt ezeket e képeket elkészíteni, hiszen voltak olyanok is, akik sírtak és kértek minket, hogy hagyjuk őket magukra. Azt kérdezték, miért kényszerítjük őket arra, hogy szenvedjenek, hiszen olyan kevés idejük maradt hátra és hamarosan meghalnak.
Erre a folyamatra elment néhány év, a régi szovjet személyazonossági igazolványok pedig 2000-ig voltak érvényesek.”
Alekszandr Csekmenyov
Alexandr CSEKMENYOV / Alexander CHEKMENEV
Luganszk, 1969 –
Passport
1995
color photography
Long-term loan from the Peter und Irene Ludwig Stiftung, Aachen, 2019
Why does the artist show more than a passport photo?
“In newly independent Ukraine after the dissolution of the Soviet Union it became necessary to change the old Soviet passports to the new Ukrainian ones. There was a hurry to do this as soon as possible. All Ukrainians had to obtain new passports within a year. In 1994-1995 social services of Luhansk, which is a city in the southern east of Ukraine, started to propose photographers to take passport photos in the houses of old and ill citizens who could not get to the photo studio on their own. I was one of those photographers who walked from door to door during this national campaign of “passportization” on commission from the social services. That is exactly how I came to the houses of those people together with the social workers, who came there to provide pensioners with free medicine and food. When I saw how those people had been living out the last days of their lives I was impressed strongly. I remember a blind woman. I did not know she was blind, that is why I asked her to look at the camera, but she said that she could not see anything. I thought why would a blind person need a passport? She obviously had a very little time left. Once I took photos of almost 60 people, mainly of very old. The next day when I handed the photos out I found out that one of them had just died. I was really stunned by one of the houses. An old lady who lived there had prepared a coffin for herself. The pensioner lived in one of the rooms, the coffin – in the other one. She was, in essence, ready to go to another world at any moment. Later I had heard of a ninety-two years old man who had also bought a coffin and waited for his death. He placed the coffin in a barn, and when he finished his vodka he put the bottle into it. When the coffin was fully filled with empty bottles he presented it to someone else saying that his time had not came yet. I remember how we came to take a photo of him. He was feeling pretty well as for a ninety-years old, he sat at the table with his nephew and there were a bottle of vodka and to filled glasses in front of them. I also photographed people with mental disorders. They did not know what was going on, why were they sitting and why was I photographing them. There was one bed-bound man who needed to be raised. Two social workers kept him upright, and the other two were keeping the background. He obviously also needed a new passport. In any case, I photographed what I observed and grasped at that particular time. I do nott know if any of those people are alive. I hope that someone is, however I doubt it strongly. It was very hard to take this photos as some of the people were just crying and asked us to leave them alone. They asked why we were making them suffer as they had so little time left, and they would have been dead soon. This process took several years, but the old Soviet passports were valid till the 2000.”
Alexander Chekmenev
Az alkotó neve: Oldenburg Claes
Az alkotás címe: Női fehérneműs pult
Hogyan készült az alkotás?
A művész gipszet, rongyokat és ragasztót használt.
A drótvázhoz erősített fehérneműt a művész rikító színű festékkel festette be.
Mi juthat eszünkbe a női fehérneműről?
• A női fehérnemű általában könnyű anyagból készül.
• A női fehérnemű lágyan hullámzik a nő testén.
• A női fehérnemű nagyon szép.
• A nagyon szép női fehérneműben a nők nagyon vonzók.
• A boltban kapható női fehérneműt a nők szívesen hordják.
• A boltosok sok pénzt költenek a női fehérnemű reklámokra. Az emberek sok pénzért is szívesen vásárolnak szép női fehérneműt.
A művészeti alkotás mindennek éppen az ellenkezője.
• A kiállított női fehérneműk kemény anyagból készültek.
• A kiállított női fehérneműk merevek.
• A kiállított női fehérneműk talán még csúnyák is.
• A kiállított női fehérneműben a nők nem lennének vonzók.
• A kiállított női fehérneműt nem lehet felvenni.
• Ezek a női fehérneműk nem igaziak, csak kiállítási tárgyak.
Vajon miért csinált a művész viccet a női fehérnemű boltokból?
Vajon miért figurázta ki a művész a női fehérnemű boltokat?
Dr. Horváth Péter László
Cziráki Zsolt
Az alkotó neve: Borsos Lőrinc
Az alkotás címe: Cenzúrázott Bak Imre
Az alkotás készítője Borsos Lőrinc ma is élő művész.
Miért szerepel Bak Imre neve az alkotás címében?
Bak Imre híres művész volt, már nem él.
Bak Imre készített egy alkotást.
Bak Imre alkotásának a középső részét Borsos Lőrinc egy fekete lappal letakarta.
Bak Imre eredeti alkotásának most csak a kék, zöld és narancssárga széle látszik.
Borsos Lőrinc átalakította Bak Imre alkotását.
Bak Imre neve azért szerepel az alkotás címében, mert az alkotás részben Bak Imre alkotása is.
Érdekes kérdés: ki az alkotás szerzője?
• Borsos Lőrinc egyedül, mert az új alkotást ő készítette?
• Vagy Borsos Lőrinc és Bak Imre együtt,
mert az alkotás egyik része Borsos Lőrinc alkotása, az alkotás másik része viszont Bak Imre alkotása?
Ön mit gondol?
Miért szerepel a cenzúrázott szó az alkotás címében?
A cenzúra azt jelenti, amikor a hatalom képviselője például megtiltja, hogy az alkotás megjelenjen.
Bak Imre eredeti alkotása 1967-ben nem jelenhetett meg egy kiállításon, mert a hatalom megtiltotta.
A hatalom cenzúrázta Bak Imre alkotását.
Borsos Lőrinc a fekete lappal most eltakarja Bak Imre alkotásának a közepét.
A fekete lap miatt nem látjuk Bak Imre teljes alkotását.
• Vajon a fekete lappal Borsos Lőrinc cenzúrázza Bak Imre alkotását?
• Vagy Borsos Lőrinc a fekete lappal nem akarta Bak Imre alkotását cenzúrázni.
Borsos Lőrinc a fekete lappal arra emlékeztet minket, hogy a hatalom régen megtiltotta Bak Imre alkotásának a megjelenését.
Ön mit gondol?
Dr. Horváth Péter László
Cziráki Zsolt
Az alkotó neve: Di-mit-rij Di-mit-ri-je-vics Zsi-linsz-kij
Az alkotás címe: Kettős portré: Peter és Irene Ludwig
Miért érdekes a két festmény?
A festményeken Peter Ludwig és a felesége, Irene Ludwig látható.
A budapesti Ludwig Múzeum Peter Ludwigról és Irene Ludwigról kapta a nevét.
A házaspár Németországban élt.
A házaspár nagyon gazdag volt.
A házaspár nagyon sok és értékes tárgyat gyűjtött össze, például
• szobrokat,
• festményeket és
• könyveket.
Az összegyűjtött tárgyak közül látunk néhányat a festményeken.
Peter Ludwig és Irene Ludwig sok tárgyat adott Magyarországnak.
A tárgyakat a Ludwig Múzeum őrzi.
Érdekes!
Dimitrij Dimitrijevics Zsilinszkijt, az orosz festőt Peter Ludwig Oroszországban ismerte meg.
Peter Ludwig meghívta az orosz festőt magához, Németországba egy kéthónapos tanulmányútra.
Az orosz festő a meghívásért cserébe festette a két festményt.
Az egyik festményen Peter Ludwig és Irene Ludwig könyvtárszobáját
és a házaspár hatalmas kertjének egy részletét látjuk.
A másik festményen Peter Ludwig és Irene Ludwig
egy nagyon régi, drága kanapén ülnek.
A szoba falát értékes festmények díszítik.
Dr. Horváth Péter László
Cziráki Zsolt
Az alkotó neve: Lakner Antal
Az alkotás magyar nyelvű címe: A talicskapad
Kérem, engedje meg, hogy tegeződjünk! Köszönöm.
A kiállítási tárgy több részből áll.
A kiállítási tárgy egyik része a fénykép a falon.
A kiállítási tárgy másik része a talicskapad.
Ha van kedved, próbáld ki a talicskapadot!
Állj fel a talicskapadra!
Helyezkedj el!
Fogd meg a talicska szárát és emeld fel! Nehéz?
Indítsd el a futópadot!
Legyél óvatos!
Ha szükséged van segítségre,
szólj valamelyik teremőrnek!
Amikor felállsz a talicskapadra és elhelyezkedsz, akkor Te is kortárs művésszé válsz egy percre.
Amikor állsz a talicskapadon,
akkor a talicskapaddal együtt Te is művészeti alkotássá válsz.
Van nálad okostelefon vagy fényképezőgép?
Örökítsd meg az új művészeti alkotást!
Kérj meg valakit, hogy csináljon rólad fényképet!
A fényképet töltsd fel a Facebookra (így olvasd: féjszbúkra) vagy Instára.
A fényképhez írj üzenetet!
Az üzenetbe írd bele: #ludwigmúzeum #talicskapad
Milyen érzés kortárs művésznek lenni?
Milyen érzés az alkotás részévé válni?
Dr. Horváth Péter László
Cziráki Zsolt
Az alkotó neve: Ondak Roman
Az alkotás címe: Meghosszabbított álom
A polcokon üvegedények láthatók.
Az üvegedényekben könyvek vannak.
A könyvek folyékony tartósítószerben vannak.
A folyékony tartósítószerben a könyvek nagyon sokáig megmaradnak.
A könyvek híres írók és költők híres irodalmi alkotásai.
A könyvekben fontos gondolatokat, fontos tudást őrzünk.
A fontos gondolatok, a fontos tudások
a könyvekben nagyon sokáig megmaradnak.
Ott van a könyv előttünk a polcon, az üvegben.
És a könyvben ott van a sok tudás.
A sok tudáshoz mégsem férünk hozzá,
mert a könyvek lezárt üvegben vannak.
A könyveket nem tudjuk a kezünkbe venni.
Úgy is mondhatjuk: el vagyunk zárva a könyvekben őrzött tudástól.
Sok olyan ember van, aki úgy érezheti,
hogy el van zárva a tudástól, mert például nehézséget okoz megérteni
• a bonyolult gondolatokat és összefüggéseket,
• a tudományos kifejezéseket és az idegen szavakat.
Amikor egy múzeumi kiállítás szövegét nehéz megérteni, akkor lehetnek emberek, akik úgy érzik, kizárták őket a múzeumból.
Ön mit gondol?
• Hogyan biztosítható a tudáshoz való egyenlő esélyű hozzáférés?
A Ludwig Múzeum az egyenlő esélyű hozzáférést támogatja például a múzeumi információk egyszerűen érthető megfogalmazásával.
A Ludwig Múzeum szeretne hozzájárulni a nyelvi kirekesztettség csökkentéséhez.
Dr. Horváth Péter László
Cziráki Zsolt
Az alkotó neve: Veszely Beáta
Az alkotás címe: Időcsipkék
Veszely Beáta ma is élő, kortárs művésznő.
Hogyan készültek Veszely Beáta alkotásai?
A művésznő először lefényképezte híres, férfi művészek festményeit.
A híres, férfi művészek festményei csak nőket ábrázolnak.
Nézd meg alaposan a fényképeket!
A művésznő egy hegyes tűvel kilyukasztotta a fényképek nagyobb részét.
A művésznő a fényképek kisebb részét nem lyukasztotta ki.
A fényképekről sok kérdés juthat az eszünkbe.
A sok tűszúrásnak, a sok lyuknak sokféle jelentése lehet.
• A sok tűszúrás, a sok lyuk jelentheti például
a női művészek lázadását a férfi művészek ellen.
• De jelentheti a lázadást a nők meztelen ábrázolása ellen is.
• Régen, amikor az eredeti festmények készültek, a férfiaknak a kicsit molettebb nők tetszettek.
Ma a reklámokban, a Facebook-on (így olvasd: féjszbúkon), a tiktok videókban vékony nőket látunk.
Talán a sok tűszúrás, a sok lyuk azt jelenti,
hogy a női szépségről ma már másképpen gondolkodunk.
• A sok lyuk miatt a fényképek könnyen törékennyé válnak. A fényképek törékenysége a nők törékenységére is utalhat.
Ön mit gondol: mit jelent a sok tűszúrás, a sok lyuk az fényképeken?
Vajon megrongálta a művésznő a sok tűszúrással, a sok lyukkal
a híres, férfi művészek festményeit?
• Nem, mert a művésznő a saját fényképeit lyukasztotta ki.
• Igen, mert a rongálással azt jelzi a művésznő, hogy nem tiszteli a híres, férfi művészeket.
Ön mit gondol?
Dr. Horváth Péter László
Cziráki Zsolt
BAK Imre
Budapest – Budapest, 1939–2022
Partita
1999
akril, vászon
Vásárlás a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma hozzájárulásával, 2002
Hogyan nézheted ezt a festményt?
Nézhetjük a képet elegánsan elrendezett, négyszögletes formák együtteseként. Nézhetjük két nagy képtábla – az alsó és a felső – eltérő karakterű párosaként. Az alsó összetett, a felső egynemű. És nézhetjük stilizált/leegyszerűsített valóságábrázolásként, ahol a kép alsó részén egy modern város látványa bontakozik ki, míg a felsőben az ég jelenik meg. A kép bármelyik szemlélete izgalmas utakra vihet bennünket. A kép címe szólóhangszerre írt zenedarabra utal, de a szó tartalmazza a „felosztott” és a „rész” jelentéseket is.
Hemrik László
Imre BAK
Budapest – Budapest, 1939–2022
Partita
1999
acrylic on canvas
Purchased with assistance of the Hungarian Ministry of National Cultural Heritage, 2002
How should you look at this painting?
You can look at this painting as an ensemble of elegantly arranged rectangular shapes. You can look at it as a pair of two large – lower and upper – panels of different character. The one below is complex, the one above is homogeneous. Or you can look at it as a stylised/simplified representation of reality, in which the lower half of the picture shows a view of a modern city, while the upper half depicts the sky. Either view of the picture can take the viewer on an exciting journey. The title of the painting refers to a musical piece composed for a solo instrument, but the word also carries the meanings ‘part’ and ‘partitioned’.
László Hemrik
BENCZÚR Emese
Budapest, 1969 –
Nem mind arany, ami fénylik
2016
fatábla, aranyfesték, aranyfüst
Vásárlás a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával, 2017
Egyforma vagy különböző?
Benczúr Emese különböző, eltérő árnyalatú és minőségű aranyfestékkel lefestett, egyforma méretű táblákat helyez egymás mellé. Aranyfüsttel azonos szöveget jelenít meg rajtuk: „az egyformaság viszonylagos”. A táblák sokszorozásával világít rá arra, hogy amit elsőre egyformának látunk, valójában nagyon is eltérő lehet.
Nagy Barbara
BENCZÚR Emese
Budapest, 1969 –
Not all is gold that glitters
2016
gold paint and tinsel on wood Purchased with support from the National Cultural Fund, 2017
Same or different?
Emese Benczúr juxtaposes different plates of the same size, coated in gold paint of different shades and qualities. She displays the same text on them in gold leaf: “similarity is relative”. By multiplying the plates, she points out that things appearing to be similar at first glance may in fact be quite different.
Barbara Nagy
BERHIDI Mária
Budapest– Budapest, 1953–2023
Talált hármas
1991
kő, fa, fém
Vásárlás a Művelődési és Közoktatási Minisztérium támogatásával, 1997
Miért nem olyanok a szobrok, mint régen?
Nehéz kérdés. Nem olyanok, ugyanakkor nagyon sok mindenben hasonlítanak a régiekre. Például Berhidi alkotása klasszikus szobrászati anyagokból – kő, fa, fém – épül fel. Ez a mű is körbejárható, sok nézőpontból megvizsgálható. Miközben az is igaz, ez a szobor nem ábrázol, nem másolja a valóságot. Inkább, jelképez, szimbolizál. Kettő kő egymás mellett, egy pedig fölöttük lebegve.
Mi jut eszedbe erről az elrendezésről?
Hemrik László
BERHIDI Mária
Budapest– Budapest, 1953–2023
Found Trio
1991
Stone, wood, metal
Purchased from funds provided by the Hungarian Ministry of Culture and Education, 1997
“Why aren’t sculptures like they used to be?”
This is a tough question. Indeed they aren’t, then again, in many respects, they are in fact like they used to be. For example, Berhidi’s work is made of classic sculptural materials – tone, wood, metal. You can also walk around this work and observe it from different angles. Of course, it is also true that this sculpture doesn’t represent or replicate reality. It’s more symbolic. Two stones side by side, one hovering above them.
What does this arrangement make you think about?
László Hemrik
BORSOS Lőrinc
Budapest, 2008 –
Cenzúrázott Bak Imre
2015
zománcfesték, Bak Imre: Szitanyomat II. (1969, szitafesték, papír)
Vásárlás a Nemzeti Kulturális Alap hozzájárulásával, 2018
Mit jelent a cenzúra ennél a műnél?
Borsos Lőrinc Bak Imre alkotását dolgozza fel: elfedi, kitakarja, „cenzúrázza” a festmény középső részét. Az eredeti motívum eltakarása mellett egy újabb réteget ad az alkotáshoz és át is értelmezi azt. Az idősebb alkotó munkájának felhasználása, a fiatalabb művészek beavatkozása, tiszteletlen gesztusa a kritika jele. Lehetőséget kínál a különböző generációk közötti, illetve a művész és a néző közötti párbeszéd megnyitására is. Véleményed szerint ebben az esetben mi lehet a kritika tárgya?
Nagy Barbara
BORSOS Lőrinc
Budapest, 2008 –
Censored Imre Bak
2015
serigraphy, shiny enamel, museum glass, wooden frame
Purchased with assistance from the National Cultural Fund, 2018
What does censorship mean in this work?
Lőrinc Borsos paraphrases a piece by Imre Bak: the artist covers, masks, “censors” the middle of the painting. Besides masking the original motif, the artist adds another layer to the work, thereby reinterpreting it. The younger artist’s intervention and disrespectful gesture of using the elder artist’s work is a sign of criticism. As such, it calls for dialogue between different generations and between the artist and the spectator. What do you think is the subject of criticism in this case?
Barbara Nagy
Claes OLDENBURG
Stockholm – Manhattan. New York, 1922–2022
Női fehérneműs pult
1962
muszlin, vászon, gipsz, zománcfesték, fémállvány, neoncső, művirágok, tükör, farost
Az aacheni Peter und Irene Ludwig Stiftung adománya, 1989
Használati tárgy vagy műalkotás?
Oldenburg installációját az 1960-as években divatos női fehérneműkre és egy kirakatra emlékeztető tárgy-együttes alkotja. A művész a puha textíliát gipsszel és fémvázzal teszi merevvé. Átformálja az anyagokat, átalakítja azok minőségét és sajátosságait. A pop art művészek gyakran éltek a felnagyítás vagy a nagyfokú leegyszerűsítés eszközével. Az eredeti jellemzőitől megfosztott anyag a hasznavehetetlenség hangsúlyozásával, valamint a hétköznapi tárgyak megszokott képének átformálásával irányítja figyelmünket a minket körülvevő világ, a fogyasztói társadalom sajátosságaira.
Nagy Barbara
Claes OLDENBURG
Stockholm – Manhattan. New York, 1922–2022
Lingerie counter
1962
muslin, canvas, plaster, enamel, metal stand, neon tube, plastic flowers, mirror, fibreboard
Donated by the Peter und Irene Ludwig Stiftung, Aachen, 1989
Is it an object of use or a work of art?
Oldenburg’s installation is an assemblage of objects reminiscent of women’s fashion lingerie from the 1960s in a shop window. The artist renders the soft textiles rigid using plaster and a metal frame. He transforms the materials, changing their quality and characteristics. Pop Art artists often employ the devices of magnification or simplification. By emphasising their own uselessness and by transforming the familiar image of everyday objects, the fabrics deprived of their original characteristics draw our attention to the peculiarities of consumer society and the world around us.
Barbara Nagy
Daniel SPOERRI
Galaţi – Wien, 1930 –2024
Az Hôpital Ephémère szomszédos műterméből származó desszert, amelyet ... fiatal művészek fogyasztottak el, Hôpital Ephémère, 1991. július, Sevillai sorozat II.
1991
farostlemez, vegyes technika (porcelán edények, tányérok, fém evőeszközök, üveg, preparált élelmiszerek, papír)
Vásárlás az aacheni Peter und Irene Ludwig Stiftung támogatásával, 2003
Hogyan válhatnak a mindennapok műalkotássá?
Daniel Spoerri témája a mindenki számára alapvető szükséglet, az étel, valamint az evés. A hétköznapi, olykor egyszerűre törekvő, máskor ünnepi étkezés mindannyiunk életében jelen van. A művész ezeknek az ismerős eseményeknek az állandó tárgyait használta fel. Egy terített asztal, egy étkezés maradványait rögzítette. Az így kialakított képet szokatlan, provokatív megoldással függőleges helyzetbe fordította. A meghökkentés, a polgárpukkasztás mellett mi lehetett a művész célja?
Nagy Barbara
Daniel SPOERRI
Galaţi – Wien, 1930–2024
Sevilla Series No. 2, Dessert, Eaten by… young artists of the next-door studio at the Hôpital Ephémère, July 1991
1991
mixed media on fibreboard (porcelain vessels, plates, metal cutlery, glass, prepared food-stuff)
Purchased from funds provided by Peter und Irene Ludwig Stiftung, Aachen, 2003
How can everyday life become a work of art?
Daniel Spoerri’s choice of theme was everyone’s basic need: food and eating. Sometimes simple, sometimes festive, the everyday meal is part of all our lives. The artist used the requisite objects of these familiar events. He immortalised the remains of a table setting, a consumed meal. He then flipped the resulting picture into vertical position with an unusual and provocative gesture. What could have been the artist’s intention, apart from astonishment and provocation?
Barbara Nagy”
Dimitrij Dimitrijevics ZSILINSZKIJ / Dmitry Dmitrievich ZHILINSKY
Volkovka, Krasznodarszk – Moszkva 1927-2015
Kettős portré: Peter és Irene Ludwig
1981
tojástempera, farost (kétoldalas kép, képtartó állványon)
Az aacheni Peter und Irene Ludwig Stiftung adománya, 1989
Miért érdekes ez a házaspár?
A Ludwig-házaspár: Peter és Irene Ludwig. A Ludwig Schokolade GmbH & Co. KG csokoládégyár tulajdonosai, akik a világ egyik legnagyobb műgyűjtői voltak. A két portré megjeleníti a két művelt nagypolgárt, és beavat abba a tárgyi világba, amely körülvette őket, s amelyből 1989-ben Magyarországnak is adományoztak. Ezen az anyagon alapul a Ludwig Múzeum gyűjteménye. Érdemes összehasonlítani a két képet. Mi a különbség közöttük?
Hemrik László
Dmitry Dmitrievich ZHILINSKY
Volkovka, Krasznodarszk – Moszkva 1927–2015
Double Portrait: Peter and Irene Ludwig
1981
egg tempera on fibreboard (two-sided picture with picture stand)
Donated by the Peter und Irene Ludwig Stiftung, Aachen, 1989
Why is this couple interesting?
The Ludwigs: owners of the Ludwig Schokolade GmbH & Co. KG chocolate factory, they were one of the world’s largest collectors of art. The two portraits depict the two bourgeois intellectuals and give insight into the world of objects that surrounded them, some of which they donated to Hungary in 1989. This material was the foundation of the Ludwig Museum’s collection. It is worth comparing the two images. What is the difference between them?
László Hemrik
EL-HASSAN Róza
Budapest, 1966 –
Ébredés
2011
faragott fa, régi és új építkezési anyagok, gerendák, deszkák
Vásárlás a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával, 2016
Hol van a szépség ebben a műben?
Ha a klasszikus szépségre gondolunk, akkor azt mondhatjuk, sehol. El-Hassán Róza művében a kibontakozó figura kidolgozatlannak, esetlennek, megmunkálatlannak tűnik. A klasszikus szép nem ilyen. Az Ébredés-ben az éppen felébredő, az útja elején járó embert látjuk: aki nincs még „elkészülve”. Ismerjük ezt az érzést? A mű szépsége abból adódik, hogy tökéletesen megjeleníti az ébredés, az útnak indulás pillanatát, állapotát.
Hemrik László
EL-HASSAN Róza
Budapest, 1966 –
Awake
2011
graven wood, old and new boulding materials, timbers, boards
Purchased with support from the National Cultural Fund, 2016
What is beautiful about this work?
If by beauty we mean classical beauty, we can safely say: nothing. The figure we can make out in Róza El-Hassan’s work seems unfinished, awkward, crude. Classical beauty is not like that. In Awake we see an awakening figure at the beginning of their journey: an ‘incomplete’ person. Do we know this feeling? The beauty of this work lies in the fact that it perfectly captures the condition of awakening, the moment of starting one’s journey.
László Hemrik
El KAZOVSZKIJ
Leningrád/Szentpétervár – Budapest, 1948 –2008
Vándorállat a sivatagi homokozóban VII
1989
olaj, hullámkarton, farost, fa
Vásárlás a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával, 2002
Milyen kulturális szimbólumok rejlenek a kortárs műalkotásokban?
El Kazovszkij művészetében a vándorállatok szimbolikája rendkívül fontos, mert a szabadság, az identitáskeresés és a kirekesztettség mélyebb rétegeit tárják fel. A torzók a töredékesség, a test és lélek sebezhetőségének jelei, az életmű másik ikonikus eleme, a balettáncos, a szépség és az egyensúly utáni vágyat idézi meg. A sivatag belső tájként is értelmezhető, a magány és az önkeresés megjelenítéseként, emellett a „merre?” feliratú szövegbuborékok a bizonytalanságot és a belső irányvesztést hangsúlyozzák. A mű így személyes és kulturális szinten is mély jelentést hordoz.
Bence Bettina
El KAZOVSZKIJ
Leningrád/Szentpétervár – Budapest, 1948–2008
Migrant Animal in the Desert Sandbox VII
1989
oil and mixed media on corrugated cardboard, wood and fibreboard
Purchased from funds provided by the Hungarian Ministry of National Cultural Heritage, 2002
What kinds of underlying cultural symbols may be found in contemporary artworks?
In El Kazovsky’s art, the symbolism of migratory animals is extremely important because they reveal deeper layers of freedom, search for identity and exclusion. The torsos are a sign of fragility, of the vulnerability of body and soul, while another iconic element of his oeuvre, the ballet dancer evokes the desire for beauty and balance. The desert can also be interpreted as a landscape within, a representation of loneliness and self-searching, while the speech bubbles with the words “where to?” emphasise uncertainty and disorientation. The work thus bears profound meaning on a personal as well as cultural level.
Bettina Bence
Erwin WURM
Bruck an der Mur, 1954 –
Gondolj az emésztésedre – az Egyperces szobrok sorozatból
2005
pódium, tárgy, használati utasítás, rajz
Az Atleier Erwin Wurm adománya, 2018
Hogyan válik befejezetté egy műalkotás?
Ez a mű akkor válik befejezetté, ha követed a művész utasítását, és részt veszel az „egyperces szobor” elkészítésében. Wurm hétköznapi tárgyakat használ és bevonja a nézőt az alkotás folyamatába. A néző aktív közreműködésével maga is szoborrá válik egy pillanatra. Ezekkel a múzeumi környezetben szokatlan megoldásokkal az alkotó a szobrászat feladatát, lehetőségeit és határait kutatja. Hozz létre te is egy alkotást!
Nagy Barbara
Erwin WURM
Bruck an der Mur, 1954 –
Think about Your Digestion – from the series One Minute Sculptures
2005
pedestal, object, instruction, drawing
Donation of the Atelier Erwin Wurm, 2018
“How does a work of art become complete?”
“This work becomes complete when you follow the artist’s instructions and participate in the making of the “one-minute sculpture”. Wurm uses everyday objects and involves the spectator in the process of creation. Through their active participation, for a moment, the spectators themselves become a part of the sculpture. With these solutions that are unusual in a museum environment, the artist explores the purpose, possibilities and limits of sculpture. Create a work of art yourself!
Barbara Nagy”
FABRICIUS Anna
Budapest, 1980 –
Magyar Szabvány (több kép)
2006-2007
Archive pigment print aluminiumra kasírozva, ed:5
Vásárlás a Nemzeti Kulturális Alap hozzájárulásával, 2021
Hogyan használja a mű a társadalmi előítéleteket?
Fabricius Anna Magyar szabvány című sorozata az egyenruhákon keresztül mutatja meg, hogyan alakítják a társadalmi szerepek és sztereotípiák az emberekről és szakmáikról alkotott képünket. A képeken különböző foglalkozások képviselői – például pékmesterek, tűzoltók vagy postások – állnak egyenruhában, kifejezve a hozzájuk kötődő társadalmi szerepeket. Fabricius maga is visel egyenruhát néhány fotón, ezzel reagálva a társadalom klisékre és elvárásokra épülő működésére.
Bence Bettina
FABRICIUS Anna
Budapest, 1980 –
Hungarian Standard
2006-2007
archive pigment print mounted on aluminium, ed: 5
Purchased with assistance from the National Cultural Fund, 2021
How does the work operate with social prejudices?
Anna Fabricius’ series Hungarian Standard uses uniforms to show how social roles and stereotypes shape our image of people and their professions. The images feature groups of people representing different professions – such as bakers, firefighters or postal workers – in their uniforms, expressing the social roles associated with them. Fabricius herself is wearing a uniform in some of the photos, reflecting on the way society functions based on clichés and expectations.
Bettina Bence
FEHÉR László
Székesfehérvár, 1953 –
Arcok a körtérről I–IV. (több kép)
2004
olaj, vászon
Múzeumi vásárlás, 2006
Kik ezek az emberek?
A hatalmas portrékon hajléktalanok embereket látunk. A hajléktalanság jellemző, állandó tulajdonságok közül felismerhetünk néhányat rajtuk. Melyek azok? Talán a tekintetük a legárulkodóbb. Miközben akár lehetnének költők, tanárok, vegyésztechnikusok. Vajon mi mekkora távolságra vagyunk a társadalom peremvidékétől?
Hemrik László
FEHÉR László
Székesfehérvár, 1953 –
Faces from the Square No.1–4
2004
oil on canvas
Purchased, 2006
Who are these people?
These enormous portraits depict homeless people. It’s possible to recognise some of the typical, regular features of homelessness in them. What are these features? Perhaps the most revealing is the look in their eyes. While they might as well be poets, teachers, chemical engineers. How far are we, then, from the margins of society?
László Hemrik
Georg BASELITZ
Deutschbaselitz, 1938 –
Őszirózsás kereszt
1983
olaj, vászon
Az aacheni Peter und Irene Ludwig Stiftung adománya, 1989
Hogyan módosítja a művész a jelentést egy egyszerű változtatással?
„Georg Baselitz a német neoexpresszionista iskola egyik legjelentősebb művésze. 1969 óta festi képeit fejjel lefelé fordítva. Számára szín és forma jelentik a kifejezés elsődleges eszközeit, de – az absztrakt festőktől eltérően – nem mond le képein figurák ábrázolásáról, csupán fejre állítja őket, amivel többek között azt jelzi, hogy a tárgy ürügyként szolgál a festéshez. 1983-tól kezdve Baselitz számos festményén ábrázolt keresztény motívumokat, melyeket a keresztény ikonográfia jellegzetes képtípusaiból merített. Általában a kiválasztott fő témát rajzszerűen ábrázolta egy sík, színes mezőkből összetett háttér előtt. Az Őszirózsás kereszt című képével kapcsolatban azt nyilatkozta: „Ez csak egy kép, ez nem Krisztus”. Ezzel nem a bálványimádás bibliai tilalmára utalt, hanem arra, hogy a szemlélő ne elégedjen meg a kép tartalmának ilyen gyors és egyszerű azonosításával. Így észreveheti azt is, hogy nem csak Krisztus lóg fejjel lefelé a kereszten, hanem – ahogy azt a lábak mellett lévő kis fácska is jelzi – az egész világ a feje tetején áll. A kép címében jelölt témához képest meglepően derűs színek elütnek a megszokott komor nagypénteki hangulattól és a megfeszített Megváltó szenvedéseinek expresszív ábrázolásától, ahogyan az a régebbi ábrázolásokon bevett volt. Erre magyarázatot adhat a kép alcímében jelölt őszirózsa, az őszi temetők lila-sárga virága.”
Georg BASELITZ
Deutschbaselitz, 1938 –
Cross with Aster
1983
oil on canvas
Donated by the Peter und Irene Ludwig Stiftung, Aachen, 1989
How does the artist change the meaning with a simple modification?
“Georg Baselitz is one of the most important artists of the German neo-expressionist school. Since 1969 he has painted his pictures upside down. For him, colour and form are the primary means of expression, but unlike abstract painters, he does not abandon the depiction of figures in his paintings, but simply turns them upside down, indicating, among other things, that the object serves as a pretext for painting. From 1983 onwards, Baselitz has depicted Christian motifs in many of his paintings, drawing on the typical imagery of Christian iconography. He usually depicted his chosen main subject in a cartoon-like manner against a flat background of colourful fields. With regard to his painting The Virgin of the Cross, he said: ‘It’s just a picture, it’s not Christ’. He was not referring to the biblical prohibition of idolatry, but to the fact that the viewer should not be satisfied with such a quick and easy identification of the content of the picture. Thus, he may notice that it is not only Christ who is hanging upside down on the cross, but also, as the small lattice near the feet indicates, the whole world is standing on its head. The surprisingly serene colours, for the subject of the picture’s title, contrast with the usual sombre mood of Good Friday and the expressive depiction of the crucified Saviour’s suffering, as was common in older depictions. This may be explained by the peach rose, the purple-yellow flower of autumn cemeteries, which is the subject of the picture’s subtitle.“
Grab a question-polyhedron*!
Try the question-polyhedrons*!
The question-polyhedrons assist you in approaching the works. They draw your attention to certain details and elements of the work, enhance your observation, lead you to formulate your own thoughts and feelings, and help you phrase further questions.
We recommend going through the questions in alphabetical order.
You can intensify your perception of art and the museum experience by sharing your thoughts with each other as you walk among the works. For this reason, also try the question-polyhedrons in pairs or in a group.
FREE question-polyhedron – “relax, let your imagination run wild”
you may turn through all its sides at any work
SINGLE WORK question-polyhedron – “if you want to get to the bottom of one thig”
it leads you to a specific artwork and formulates questions only about that one work
MULTIPLE WORKS question-polyhedron – “if you are searching for correlations”
it brings multiple works closer together. Either similar questions are asked about all of them, or the theme will be similar.
EASY-TO-UNDERSTAND question-polyhedron – it contains accessible information about the exhibition
The question-polyhedrons are made of paper, handle them with care! When you no longer need them, please return them to the Plexiglas container.
*What is a polyhedron? In geometrical terms, polyhedrons are three-dimensional solid bodies with flat polygonal faces. This polyhedron can be seen in A. Dürer’s engraving entitled Melencolia. You can find it in the exhibition.
FREE question-polyhedron I.
You may use this question-polyhedron at any of the works.
You can go alone, but it’s more interesting if you discuss the questions in pairs or small groups.
We recommend going through the questions in alphabetical order.
A., Look at the work, which detail do you find most interesting? Now look at it focusing on other details. What else has caught your attention?
B., If this artwork were a teacher, which subject would it teach and in what style? Why?
C., Which event or period of your life does this artwork relate to?
D., What product or service could this artwork advertise?
E., Can you think of another title for the artwork?
FREE question-polyhedron II.
You may use this question-polyhedron at any of the works.
You can go alone, but it’s more interesting if you discuss the questions in pairs or small groups.
We recommend going through the questions in alphabetical order.
A., Observe the work carefully and then close your eyes. What do you remember best? Why?
B., If this work were a musician, what instrument and what kind of music would it play? Why?
C., What material or materials did the artist use to create this piece? Imagine it made of the material of the artwork next to it. Would it completely lose its original meaning?
D., If you could take this work with you, where would it feel most comfortable? Where would you exhibit it?
E., In a talent show, how many points out of 10 would you give this work?
FREE question-polyhedron III.
You may use this question-polyhedron at any of the works.
You can go alone, but it’s more interesting if you discuss the questions in pairs or small groups.
We recommend going through the questions in alphabetical order.
A., Observe the work. How many important details do you think it has?
B., What imitative words would you use to describe this artwork?
C., What were the artist’s emotions when he or she was making this work?
D., How would you make this work more cheerful by changing a single detail?
E., Who would you recommend this work to and to whom definitely not?
SINGLE WORK question-polyhedron IV.
Find this artwork: Joseph Beuys: Sealed Letter (1967).
You can go alone, but it’s more interesting if you discuss the questions in pairs or small groups.
We recommend going through the questions in alphabetical order.
A., Observe it carefully: what materials did the artist use to make this work?
B., Which of the following adjectives fit these materials?
metallic – natural – warm – coarse – rigid
C., The artist often used these materials. Why do you think?
they are valuable – they are typical modern – they have energy
D., Joseph Beuys’ art was influenced by the fact that he was seriously injured in World War 2. He was cured by Crimean Tatars: they rubbed horse fat all over his body and wrapped him in felt. Do you know anyone whose life was changed by a trauma or unexpected event?
E., If we opened this letter, what would the first sentence be? Does it hide a negative or a positive message?
SINGLE WORK question-polyhedron V.
Find this artwork: Daniel Spoerri: Dessert, Eaten by... (1991). You can go alone, but it’s more interesting if you discuss the questions in pairs or small groups.
We recommend going through the questions in alphabetical order.
A., Observe the artwork carefully. What foods and drinks were consumed at this dinner?
B., Who could have been sitting at this table? What was their age, nationality, occupation?
C., What kind of music did they listen to, what did they talk about?
D., Would you like to join this dinner party? Which would be your object or dish from the work?
E., The artist calls these works of art “Trap Pictures”. What do you think he trapped here? How would you trap important moments of your life, in a similarly unusual manner?
MULTIPLE WORKS question-polyhedron VI.
This polyhedron will take you to four works of art. The questions help you make four mini-interviews.
You can go alone, but it’s more interesting if you discuss the questions in pairs or small groups. We recommend going through the questions in alphabetical order.
A., We would like to conduct a short interview with you.
Is it a convenient time? Are we not disturbing you in something?
B., Could you briefly introduce yourself and the place where you are welcoming us right now?
C., We would like to know what you are proudest of in your life.
D., What major change are you planning in the near future? And finally, what are your plans for later today?
E., The artworks to find: Ion Grigoretsu: Self-Portrait (1967); Dezső Szabó: Expedition No. 8. (2011); Dmitry Zhilinsky: Double Portrait: Peter and Irene Ludwig (1981), E. Á. Szabó: My Grandmother... (2020)
MULTIPLE WORKS question-polyhedron VII.
This polyhedron will take you to five works of art. The questions will mainly focus on the material of the works. You can go alone, but it’s more interesting if you discuss the questions in pairs or small groups. It’s best if you have a smartphone on you.
A., István Csákány: The Worker of Tomorrow, Service-Uniform (2009)
The material of an artwork is of great importance in contemporary art. What are the most typical properties of concrete? Why did the artist choose concrete instead of Styrofoam?
B., Roman Ondak: Extended Sleep (1996)
aluminium, paper, formaldehyde .... What is missing from the list? Books carry texts, the material of which is language. Choose an author from the ‘shelf’! What is the first quote by them that you can find on the internet? Read it. Is it related to Ondak’s work?
C., Róza El-Hassan: Awake (2012)
Which tools come to mind when you look at the material of the work? Which of them do you think the artist used to make it? Take a selfie with the work. Try to make a face like you just woke up. You can do it!
D., Stoph Sauter: Chocolate Object (1993)
The material of this work is probably no longer fit for consumption. But it can retain its camera-form if kept at 18-22 degrees Celsius, and that’s what really matters in an art museum. Which object of yours would you mould out of chocolate?
E., András Lengyel: As if the Blue Sky... (1979)
Even building rubble can be airy and cloud-like. All it takes is a little imagination. Can you find an object in your pocket that can be associated with clouds? If you don’t have anything on you, look around the space, which artwork or part of an artwork reminds you of a cloud?
Ion GRIGORESCU
Bukarest, 1945 –
Önarckép a konyhában vasalás közben, Mosakodás (több kép)
1976
zselatinos ezüst kartonra kasírozva, gépírásos papír
Vásárlás az aacheni Peter und Irene Ludwig Stiftung támogatásával, 2012
Ion GRIGORESCU
Bukarest, 1945 –
Self-portrait in the Kitchen Ironing
1976
gelatine silver print mounted on cardboard, typewritten paper
Purchased from funds provided by Peter und Irene Ludwig Stiftung, Aachen, 2012
JOVÁNOVICS György
Budapest, 1939 –
Részlet a Nagy viharból
1995
fehér cement, gipsz, fa, fém, gipsz
Vásárlás a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma hozzájárulásával, 2001
Mi határozhatja meg, hogy hogyan tekintesz egy műre?
Jovánovics a művészettörténet egyik híres művéből, Giorgione Vihar című festményének egy részletéből indult ki. Hasonlóan Veszely Beátához, a festmény egy jelentéktelennek, elsőre érdektelennek tűnő, alig észrevehető részletét választotta. Ahogy Veszely Beáta, ő is a cím segítségével értelmezi a művet és az ismert festmény egy részletét térben jeleníti meg. A részlet, amit választott azonban talán csak egy művész (szobrász) érdeklődését kelthette fel.
Nagy Barbara
JOVÁNOVICS György
Budapest, 1939 –
Detail from the Big Storm
1995
white cement, plaster, wood, meta
Purchased with assistance of the Hungarian Ministry of National Cultural Heritage, 2001
What determines how you look at a work of art?
Jovánovics took a detail from one of the most famous works in art history, Giorgione’s painting The Tempest, as his point of departure. Just like Beáta Veszely, he chose an insignificant detail of the painting, which seems unimportant and barely noticeable at first glance. Like Beáta Veszely, he also uses the title to interpret the work that represents a detail of the familiar painting in three dimensions. However, the detail he chose might only have attracted the interest of an artist (a sculptor).
Barbara Nagy
A parafrázis ez alapján a klasszikus mű alapján készült:
GIORGIONE: A Vihar, 1508 körül, Gallerie dell’Accademia, Velence
The paraphrase is based on this classic work:
GIORGIONE: The Tempest, c. 1508, Gallerie dell’Accademia, Venice
Joseph BEUYS
Krefeld – Düsseldorf, 1921 – 1986
Pecsétes levél
1967
filctekercs, zsinór, viaszpecsét
Az aacheni Peter und Irene Ludwig Stiftung adománya, 1989
Hogyan formálhatja a művészet a társadalmi gondolkodást?
Végy egy nemezdarabot, kösd össze spárgával, aztán zárd le egy pecsétviasszal. Kész a mű, kész a pecsétes levél. Ha levél, akkor üzenet. Ez a régi forma azt sugallja, a levél komoly, fontos üzenetet rejt. De nem férünk hozzá; csak a nemezből készült levéltárgyat látjuk. Mit üzenhetnek a pecsétes levél anyagai? Keressük meg a természetes, a természethez közeli dolgokat magunk körül, engedjük újra magunkhoz a természetet. Ez egyike azoknak a gondolatnak, amit Beuys fontosnak tartott, ahhoz, hogy jó irányba mozduljon el a modern társadalom.
Hemrik László
Joseph BEUYS
Krefeld – Düsseldorf, 1921 – 1986
Sealed Letter
1967
felt, string, wax seal
Donated by the Peter und Irene Ludwig Stiftung, Aachen, 1989
How can art shape the way society thinks?
Take a felt sheet, tie it with a piece of jute twine and seal it with sealing wax. The work is complete: the sealed letter is ready. If there’s a letter then there’s a message. This archaic format suggests that the letter contains a serious, important message. But we don’t have access to it; all we see is the felt letter-object. What could the materials making up the sealed letter tell us? To find the natural things around us, the things that are close to nature, to let nature get close to us again. This is one of the thoughts Beuys considered important in order for modern society to shift in the right direction.
László Hemrik
KESERÜ Ilona
Pécs, 1933 –
Gubanc
1969
fonal-, szalag-, gyöngyapplikáció, vászon
Múzeumi vásárlás, 2006
Keserü Ilona szalagok, fonalak, gombok, gyöngyök felhasználásával készítette el Gubanc című kompozícióját. A varrás, a kézimunka során használt tárgyakat lágy, íves motívum – a balatonudvari sírkövekről származó szív alakú forma – szalagja keretezi. A művész Szabó Eszter Ágneshez hasonlóan a személyes élményt, valamint a női lét meghitt, bensőséges mindennapjaihoz és hétköznapi valóságához kapcsolódó alapanyagokat és tevékenységeket dolgozza fel. A két művész azonos eszközökkel, de más eredményre jutva emeli saját motívumait képzőművészeti alkotásának középpontjába.
Nagy Barbara
KESERÜ Ilona
Pécs, 1933 –
Tangle
1969
thread, ribbon and pearl application on canvas
Purchased, 2006
Ilona Keserü created her composition Tangle using ribbons, threads, buttons and pearls. Generally used for sewing and needlework, these objects are framed by a gently curving ribbon forming a motif – a heart-shaped form inspired by the gravestones of Balatonudvari. Similarly to Eszter Ágnes Szabó, the artist explores personal experience and the materials and activities associated with the intimate, private daily life and everyday reality of womanhood. Each of the two artists brings her own motifs into the focus of her artwork by similar means, but with different results.
Barbara Nagy
KONOK Tamás
Budapest – Budapest, 1930 – 2020
Zenei mozgások (Diptichon, 1999/34)
1999
akril, vászon
A művész ajándéka, 2005
Hogyan jeleníthető meg a zene hangok nélkül?
Konok Tamás két részből álló alkotásán világos négyzetháló osztja fel a kompozíció teljes felületét. A forma, a fekete és a fehér ellentéte, a vonal és ezek egymáshoz való viszonya, harmóniája és egyensúlya kerül az alkotás középpontjába. A finom rácsszerkezet szabályos, rendezett keretet ad az íves és szögletes vonalaknak. A vonalháló a kottához, az ezen elrendezett vonalak a hangjegyekhez hasonlók. Ezen az alkotáson a zenére, a zenei dinamikára emlékeztet az ismétlődés, a ritmikus mozgás, a folytonos és szaggatott vonalak játéka is.
Nagy Barbara
KONOK Tamás
Budapest – Budapest, 1930 – 2020
Musical Movements (Diptych, 1999/34)
1999
acrylic on canvas
Gift of the artist, 2005
How can music be presented without sounds?
In Tamás Konok’s diptych, the entire surface of the composition is sectioned by square grid of white lines. The form, the contrast of black and white, the line, and the relationship, the harmony and balance of all of these are at the centre of this work. The delicate grid structure provides a regular, orderly framework for the curved and angular lines. The grid of lines resembles a music sheet, the lines arranged on it the notes. The repetition, the rhythmic movement and the play of contiguous and dashed lines in this work are also reminiscent of music and musical dynamics.
Barbara Nagy
Keith HARING
(Kutstown – New York, 1958 – 1990
Szárnyasoltár
1990
fehéraranyozott bronz
Havadtőy Sámuel ajándéka, 1993
Ennek a műnek nem egy templomban kellene lennie?
A műnek több párdarabja valóban templomokban is megtalálható (New York, Párizs), ahol a vallási, míg a múzeumban a művészi szerepük lesz a hangsúlyosabb. Haring művészete a graffitiből, a hiphopból táplálkozik. A műveit éppen ezért könnyed rajzosság, visszatérő alakok, lazaság jellemzi. Mindez a Szárnyasoltáron is tetten érhető.
Hemrik László
Keith HARING
(Kutstown – New York, 1958 – 1990
Altarpiece
1990
Bronze with white gold leaf patina
Gift of Samuel Havadtoy, 1993
Shouldn’t this piece rather be in a church?
Indeed, several editions of this work can be found in churches (New York, Paris), where their religious role is more pronounced, whereas in the museum the focus is on their artistic role. Haring’s art is inspired by graffiti and hip hop. His works are therefore characterised by recurring figures, the effortlessness of line drawing, and a casual attitude that can be witnessed in his Altarpiece.
László Hemrik
KÁLDI Katalin
Budapest, 1971 –
Fej 2.
2024
textilbakelit
A művész jóvoltából
A Fej I–II., valamint a Tárcsák című művek Káldi Katalin 2024-ben textilbakelitből készített, sokszögű térbeli testeket, geometriai alakzatokat vizsgáló sorozatának darabjai. Az életműbe szervesen illeszkedő, a Kálditól nem idegen műfaji, technikai változatossággal és kontemplatív megközelítéssel kialakított monokróm tárgyak alapanyagául a művész a legrégebbi iparilag előállított szintetikus műanyagot, a bakelitet választotta. A ma már ritkábban, elsősorban az elektrotechnikai ipar által használt bakelit Káldi számára a kettősséget jelenti. Megidézi a gyermekkort – a múlt, a hetvenes, nyolcvanas évek tárgyi világát, a sajátos felületeket és színvilágot – de egyúttal a magas szintű (űr)technológia és a jövő asszociációját is kelti. Ez a kettősség a kivitelezés sajátosságaiban is megragadható; a vízsugaras vágással kialakított poliéder-vetületekből a művész kézműves ragasztással, magas szintű koncentrációt igénylő, aprólékos munkával készítette el a térbeli idomokat. A különböző sokszögek által határolt szimmetrikus testek Káldi életművének egy másik visszatérő felvetéséhez, a számos és számtalan, ezzel összefüggésben pedig az ismétlés, a rend utáni vágy, valamint a rendszer megteremtésére irányuló állandó törekvéséhez is kapcsolódik. A struktúra iránti igény, a geometrikus absztrakció a változatosság számtalan lehetőségét, játékosságát rejti. A monokróm, csillogó felületű, fémes és súlyos hatást keltő tárgyak valójában könnyen mozgathatók, forgathatók; a szigorú rendszert a helyzetük és egymáshoz való viszonyuk, sajátos konstellációjuk változtathatósága egészíti ki.
Nagy Barbara
Katalin KÁLDI
Budapest, 1971 –
Head 2.
2024
textile vinly
Loan courtesy of the artist
The works entitled Head I-II. and Discs are pieces from Katalin Káldi’s fabric bakelite series dated 2024, which explores polyhedrons and geometric shapes. Created with a contemplative approach allowing for a diversity of genres and techniques, which is not alien to Káldi’s work, these monochrome objects are an integral part of her oeuvre. As their material, the artist chose the oldest industrially produced synthetic plastic: bakelite. Used less frequently today, and mainly by the electrotechnical industry, to Káldi, bakelite represents dichotomy. It evokes her childhood – the objects of the past, the 1970s and 1980s, with their specific surfaces and colours – but also calls forth associations of high (space) tech and the future. This dichotomy is also reflected in the particular crafting of the objects; the artist created the three-dimensional solids by manually gluing waterjet-cut polyhedral projections together in a meticulous process requiring a high level of concentration. Bounded by different polygons, the symmetrical solids are also related to another recurring theme in Káldi’s oeuvre, the idea of the numerous and the innumerable, and in connection with that, the desire for repetition and order, as well as the constant striving for systematic order. Playfulness and innumerable possibilities of variety are inherent in geometric abstraction, in the desire for structure. These monochrome objects with shiny surfaces give a metallic and heavy impression, but in fact they are easy to move and rotate; the rigorous system is offset by the variability of their particular constellation, their position and relation vis-à-vis each other.
Barbara Nagy
KÁLDI Katalin
Budapest, 1971 –
Tárcsák
2024
textilbakelit
A művész jóvoltából
A Fej I–II., valamint a Tárcsák című művek Káldi Katalin 2024-ben textilbakelitből készített, sokszögű térbeli testeket, geometriai alakzatokat vizsgáló sorozatának darabjai. Az életműbe szervesen illeszkedő, a Kálditól nem idegen műfaji, technikai változatossággal és kontemplatív megközelítéssel kialakított monokróm tárgyak alapanyagául a művész a legrégebbi iparilag előállított szintetikus műanyagot, a bakelitet választotta. A ma már ritkábban, elsősorban az elektrotechnikai ipar által használt bakelit Káldi számára a kettősséget jelenti. Megidézi a gyermekkort – a múlt, a hetvenes, nyolcvanas évek tárgyi világát, a sajátos felületeket és színvilágot – de egyúttal a magas szintű (űr)technológia és a jövő asszociációját is kelti. Ez a kettősség a kivitelezés sajátosságaiban is megragadható; a vízsugaras vágással kialakított poliéder-vetületekből a művész kézműves ragasztással, magas szintű koncentrációt igénylő, aprólékos munkával készítette el a térbeli idomokat. A különböző sokszögek által határolt szimmetrikus testek Káldi életművének egy másik visszatérő felvetéséhez, a számos és számtalan, ezzel összefüggésben pedig az ismétlés, a rend utáni vágy, valamint a rendszer megteremtésére irányuló állandó törekvéséhez is kapcsolódik. A struktúra iránti igény, a geometrikus absztrakció a változatosság számtalan lehetőségét, játékosságát rejti. A monokróm, csillogó felületű, fémes és súlyos hatást keltő tárgyak valójában könnyen mozgathatók, forgathatók; a szigorú rendszert a helyzetük és egymáshoz való viszonyuk, sajátos konstellációjuk változtathatósága egészíti ki.
Nagy Barbara
Katalin KÁLDI
Budapest, 1971 –
Discs
2024
textile vinly
Loan courtesy of the artist
The works entitled Head I-II. and Discs are pieces from Katalin Káldi’s fabric bakelite series dated 2024, which explores polyhedrons and geometric shapes. Created with a contemplative approach allowing for a diversity of genres and techniques, which is not alien to Káldi’s work, these monochrome objects are an integral part of her oeuvre. As their material, the artist chose the oldest industrially produced synthetic plastic: bakelite. Used less frequently today, and mainly by the electrotechnical industry, to Káldi, bakelite represents dichotomy. It evokes her childhood – the objects of the past, the 1970s and 1980s, with their specific surfaces and colours – but also calls forth associations of high (space) tech and the future. This dichotomy is also reflected in the particular crafting of the objects; the artist created the three-dimensional solids by manually gluing waterjet-cut polyhedral projections together in a meticulous process requiring a high level of concentration. Bounded by different polygons, the symmetrical solids are also related to another recurring theme in Káldi’s oeuvre, the idea of the numerous and the innumerable, and in connection with that, the desire for repetition and order, as well as the constant striving for systematic order. Playfulness and innumerable possibilities of variety are inherent in geometric abstraction, in the desire for structure. These monochrome objects with shiny surfaces give a metallic and heavy impression, but in fact they are easy to move and rotate; the rigorous system is offset by the variability of their particular constellation, their position and relation vis-à-vis each other.
Barbara Nagy
LAKNER Antal
Budapest, 1966 –
Home Transporter – A talicskapad
1999
szinterezett acél, rozsdamentes acél, villanymotor, gumi, molinó, számítógépes nyomat
Vásárlás a Nemzeti Kulturális Alap hozzájárulásával, 2009
Kipróbálhatom?
Milyen szerepe van az interaktivitásnak a művek befogadásában?
Először nézzük meg alaposan a tárgyat. A kondigépekkel is ezt tesszük a fitnesz-teremben. A lényeg akkor fogja megmutatni magát, ha dolgozni kezdünk vele. Mi is ez a tárgy: műalkotás, kondigép, munkaeszköz? Ha kipróbáltad, lehet, hogy választ is kapsz a kérdésre.
Hemrik László
LAKNER Antal
Budapest, 1966 –
Home Transporter – The Wheelbarrow Bench
1999
sintered iron, stainless steel, electric engine, rubber, molino, C-print
Purchased with assistance from the National Cultural Fund, 2009
Can I try it? What role does interactivity play in the reception of works?
Why don’t you examine the object first.
You’d probably do the same with a fitness machine in the gym. Of course, its purpose will be revealed once you start working out with it. What is this object: a work of art, a gym machine, a work tool? Giving it a try might answer the question.
László Hemrik
LENGYEL András
Zirc, 1952 –
Mintha kék égbolt...
1979
kék csempe, építési hulladék
A művész ajándéka, 2009
Hogy kerül épülettörmelék a múzeumba?
A művész mindent megtehet?
Igen, a művész sok mindent megtehet. Ezek a fürdőszoba bontásából származó törmelékek egy különös múzeumból kerültek a Ludwig Múzeumba. Lengyel András félig képzeletbeli és félig valóságos múzeumából, a Felhő Múzeumból. Valóságos, mert valódi tárgyak alkotják. Olyan tárgyak, amelyek valamilyen módon a felhőkre emlékeztetnek. Látod a felhőket a törmelékben? Képzeletbeli, mert nem létezik olyan épület, amelyben felkereshetnéd a Felhő Múzeumot. Te milyen tárggyal gazdagítanád ezt a múzeumot?
Hemrik László
LENGYEL András
Zirc, 1952 –
As if the Blue Sky...
1979
blue tiles, building rubble
Gift of the artist, 2009
“How does rubble end up in the museum? Can the artist do anything?”
“Yes, the artist can do many things. These pieces of rubble from the demolition of the bathroom came from a peculiar museum to the Ludwig Museum. From András Lengyel’s semi-imaginary, semi-real museum: the Cloud Museum. Real because it is made up of real objects; objects that are reminiscent of clouds in some way. See the clouds in the rubble? Imaginary, because there is no actual building in which you could visit the Cloud Museum. What objects would you include in this museum?
László Hemrik”
Mladen STILINOVIĆ
Belgrád – Pula, 1947–2016
Művész munka közben (több kép)
1978
zselatinos ezüst
Vásárlás az aacheni Peter und Irene Ludwig Stiftung támogatásával
Mit csinál a művész? Mi a dolga, mi a feladata a művésznek?
A fotókból kiderül, hogy a művészek is emberek, és sokszor tökéletesen ugyanúgy viselkednek, ugyanaz történik velük, mint bármelyikünkkel. Házimunkát végeznek, alszanak, és lustálkodnak. A különbség annyi, hogy az élet hétköznapi pillanatai, s a legközönségesebb munka is művészetté válhat általuk.
Hemrik László
Mladen STILINOVIĆ
Belgrád – Pula, 1947–2016
Artist at Work
1978
gelatine silver print
Purchased from funds provided by Peter und Irene Ludwig Stiftung, Aachen
What does the artist do? What are the tasks or chores of an artist?
As revealed by the photos, artists are human too, and often they behave exactly the same way and experience the same things as any of us. They do housework, they sleep, they loll about. The difference is that they can turn the ordinary moments of life, even the most ordinary work, into art.
László Hemrik
Nedko SZOLAKOV/Nedko SOLAKOV
Cserven Briag, 1957 –
Takaró (Részlet Nedko Szolakov „A műgyűjtő” c. installációjából)
1994
hímzés, textil
Vásárlás az aacheni Peter und Irene Ludwig Stiftung hozzájárulásával, 1999
Ki dönti el, hogy mi a művészet?
A művészetet az határozza meg, aki nézi, értelmezi, vagy annak értékét és helyét kijelöli – legyen az egy műgyűjtő, múzeum, vagy egy adott kultúra közössége. Nedko Szolakov A műgyűjtő című installációja rávilágít, hogy a művészet értéke és jelentése kultúrától függően változó: míg a nyugati világban az intézmények és a piac szentesítik a művészetet, más kultúrákban a személyes vagy rituális jelentőség kerül előtérbe. Az intézmények szerepe a kanonizációban alapvető, de nem kizárólagos.
Bence Bettina
Nedko SOLAKOV
Cserven Briag, 1957 –
Quilt (Detail from Nedko Solakov’s installation, “The Collector of Art”)
1994
Embroidered textile
Purchased with assistance from the Peter und Irene Ludwig Stiftung, Aachen, 1999
Who decides what is art?
“Art is defined by the person who looks at it, interprets it, or assigns its value and place – be it an art collector, a museum, or the community of a particular culture. Nedko Solakov’s installation The Collector of Art points out that the value and meaning of art varies from culture to culture: while in the Western world art is canonised by institutions and the market, in other cultures its personal or ritual significance is given priority. The role of institutions in canonisation is fundamental but not exclusive.
Bettina Bence
Olekszij SZAJ / Oleksiy SAI
Kijev, 1975 –
Penész
2018
installáció
Peter und Irene Ludwig Stiftung, Aachen, letét, 2019
Mit mond el szerinted a mű a tömegről?
Az installáció azoknak a műveknek a sorát gyarapítja, amelyek az ún. „hivatali planktont”, vagyis a hivatali hierarchia dolgozóinak legalsó kasztját vizsgálja. Az arctalan, szürkébe öltözött emberek sokasága a hivatalnokok egysíkú életének rutinját idézi. Ukrajnában „penésznek” nevezik a lenézett állampolgárok e kategóriáját, miközben a szociális forrongások közepette éppen ezek az emberek válnak jelentős erővé. Így volt ez 2004-ben és így történt 2014-ben is Ukrajnában. Az ukrán középosztály ledobta hivatali egyenöltönyét és kivonult az utcára. 2014 tavaszán volt, aki egyenesen a hivatalból ment a háborúba az ország keleti részére. De a forradalmak és a háborúk véget érnek, és a személytelen férfiak és nők állandó mosollyal arcukon visszatérnek a szokásos életformájukhoz. Megjelennek mindenhol, mint az igazi penész, ott, ahol lehetőség van munkahelyek alapítására, terjesztik sajátos életformájukat és gondolkodásmódjukat, mint a járványt. És csak néha, a rituális pénteki bulikon derengenek fel más idők életlen képei, amikor a szürke kisemberek alakíthatták a történelmet.
Oleksiy SAI
Kijev, 1975 –
Mildew
2018
installation
Long-term loan from the Peter und Irene Ludwig Stiftung, Aachen, 2019
What do you think the work says about the masses?
The new installation continues a series of works on the subject of the so-called “office monkeys”, that is, the lowest caste of workers in the office hierarchy. The crowds of impersonal people wearing grey each day reproduce the monotonous routine of clerks’ life. “Mildew” – this is how this category of people is called contemptuously in Ukraine. However, at the same time these people become a great force in the moments of social turbulences. That was the case in Ukraine in 2004, and the same happened in 2014. Ukrainian middle class threw off their ties and went out on the streets. In spring of 2014 somebody literally went straight out from the office to war in the East of the country. However, revolutions and wars end, and impersonal men and women with constant smiles on their faces return to their usual way of life. Like the real mildew, they expand everywhere where there is an opportunity to deploy workspaces, distributing, as an epidemic, their specific way of life and thinking. And only sometimes, at the ritual Friday parties, the fuzzy images of other times when grey little people were able to make history appear.”
Roman ONDAK
Zsolna, 1966 –
Meghosszabbított álom
1996
könyv, formalin, fém, üveg, MDF-lap
Vásárlás az aacheni Peter und Irene Ludwig Stiftung támogatásával, 1999
Mit őriz meg vagy mutat meg a formalin?
Az anyaghasználat, különösen a formalin, Roman Ondak Meghosszabbított álom című installációjában kulcsfontosságú, mivel az idő múlásának és az emlékezet megőrzésének jelképe. A formalin konzerválja a tartályokba zárt könyveket, amelyek így „holt” információvá válnak – megmaradnak, de olvashatatlanul. A polcok és üvegek az elérhetetlenség és sérülékenység kérdését hangsúlyozzák. A mű párbeszédet indít arról, hogyan bánunk kulturális értékeinkkel, mit és hogyan őrzünk meg az emlékezet számára.
Bence Bettina
Roman ONDAK
Zsolna, 1966 –
Extended Sleep
1996
books in formalin, metal, glass, MDF sheet
Purchased from funds provided by Peter und Irene Ludwig Stiftung, Aachen, 1999
What does formalin preserve or reveal?
The use of materials, especially formalin, is key in Roman Ondak’s installation Extended Sleep, as it symbolises the passage of time and the preservation of memory. Formalin preserves the books in the sealed containers, turning them into ‘dead’ information – preserved but impossible to read. The shelves and glass containers underscore issues of inaccessibility and fragility. The work initiates a dialogue about how we treat our cultural treasures, what and how we preserve to be remembered.
Bettina Bence
SASS Valéria
Pécs, 1950 –
Hermész, a hírhozó
1980
napilapok, vracai mészkő, newspapers, limestone from Vraca
A művész ajándéka, 1998
Hogyan válik lényegessé az anyaghasználat?
Sass Valéria szobortalapzatra emlékeztető plasztikája újságok és mészkőlapok felhasználásával készült. Az alapanyag a műfajtól idegen napilap, ami amellett, hogy a pillanatnyit, a múlandót testesíti meg, a hírek közvetítője is egyben. A szobortalapzat feladata szintén a közvetítés. A szobortalapzat – vagy annak elhagyása – kijelöli egy szobor helyét és határait a térben és meghatározza azt is, hogy a néző hogyan viszonyul a műalkotáshoz.
Nagy Barbara
SASS Valéria
Pécs, 1950 –
Hermes, the messenger
1980
newspapers, limestone from Vraca
Gift of the artist, 1998
Why is it relevant what kind of materials are used?
Resembling a plinth, Valeria Sass’ sculpture was made using newspapers and limestone slabs. Newspaper as a raw material is alien to the genre, but in addition to embodying something momentary and temporary, it is also a medium of transmitting news. The role of the plinth is also to be a medium as the base of a sculpture. The plinth – or its lack – defines the place and boundaries of a sculpture in space and also determines how the spectator relates to the artwork.
Barbara Nagy
SOCIÉTÉ RÉALISTE
Párizs 2004 –
Windroad
2011
acél talapzat, közlekedési táblák, fémrudak, edition 1/1
Vásárlás az aacheni Peter und Irene Ludwig Stiftung támogatásával
Mi a helyes irány?
Ez a műalkotás egészen valóságosnak tetsző irányjelző táblákból áll össze. Ugyan nem segítenek a kiállítás bejáratának megtalálásában, viszont rámutatnak egykor volt európai országokra. A művészet ilyen könnyedén és szellemesen képes felülemelkedni téren és időn, és rámutatni a történelem változékonyságára.
Hemrik László
SOCIÉTÉ RÉALISTE
Párizs 2004 –
Windroad
2011
iron base, traffic signs, metal rods, edition 1/1
Purchased from funds provided by Peter und Irene Ludwig Stiftung, Aachen
Which is the right direction?
This work of art is composed of directional signs that look very real. They will be of no help in finding the entrance to the exhibition, but they do point at European states that in fact used to exist for some time. Art is capable of so effortlessly and wittily transcending space and time and pointing out the capriciousness of history.
László Hemrik
SZABÓ Dezső
Keszthely, 1967 –
Expedíció (több kép)
2001
C-print
Vásárlás a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma hozzájárulásával, 2005
Hol készültek ezek a felvételek?
Egy vulkánkitörésénél, a tenger mélyén, egy magas hegygerincen – tehát kihívások közelében. A cím is ezt erősíti. Expedíció. De a látszat ellenére a fényképek nem természetes helyszíneken, hanem a művész műtermében, a terepasztalon összeállított makettekről készültek. Milyen könnyen megtéveszthetők vagyunk, csak óvatosan a médiából ránk zúduló képek egy részével.
Hemrik László
SZABÓ Dezső
Keszthely, 1967 –
Expedition No.1
2001
C-print
Purchased with assistance of the Hungarian Ministry of National Cultural Heritage, 2005
Where were these photos taken?
At the eruption of a volcano, at the bottom of the sea, on a high mountain ridge – in other words, in challenging conditions. The title also confirms this: Expedition. But in spite of all appearances, the photographs weren’t taken in natural outdoor locations, but of scale models assembled on a sand table in the artist’s studio. We can be easily fooled, unlike by some of the images flood us in the media.
László Hemrik
SZABÓ Eszter Ágnes
Budapest – Budapest, 1966 –2024
Nagymamám, Zalai Imréné találkozása David Bowieval
2020
hímzett falvédő
Vásárlás a Nemzeti Kulturális Alap hozzájárulásával, 2020
Hogyan válik a személyes művészetté?
Szabó Eszter Ágnes a művész nagymamájának és fiatalsága meghatározó ikonjának, David Bowie-nek a képzeletbeli találkozását ábrázolja. A hímzés alkalmazása, a rövid felirat, a banális történet és a gyermekkori nyarak helyszínét valamint egy világvárost megjelenítő részletek a népies falvédőket idézik meg. Két egymástól távoli, de az alkotó számára egyaránt fontos világ találkozik itt. Az alkotó a személyes, intim részletek megosztásával a kreativitás, a nőiség és az alkotói lét aktuális kérdéseit is megfogalmazza.
Nagy Barbara
SZABÓ Eszter Ágnes
Budapest – Budapest, 1966 –2024
My Grandma, Mrs Imre Zalai Meeting David Bowie
2020
embroidered wall hanging
Purchased with assistance from the National Cultural Fund, 2020
How does the personal become art?
Eszter Ágnes Szabó depicts an imaginary encounter between her grandmother and the defining icon of her youth, David Bowie, in her composition. The use of embroidery, the short inscription, the banal story and the details depicting the location of childhood summers and a metropolis are evocative of wall hangings from folk art. This piece represents the encounter of two worlds, distant but equally important to the artist. By sharing personal, intimate details, the artist also articulates topical issues of creativity, being a woman and being an artist.
Barbara Nagy
SZABÓ Ágnes
Győr, 1969 –
Szabadság-szobor sziluett
2000
neon installáció, neon, fém, műanyag
Múzeumi vásárlás, 2011
Lehet-e nevetni a múzeumban?
Hogyne lehetne. Sőt. A gellérthegyi szabadság szobor nőalakja törzsdöntést végez. És ez vicces. Szabó Ágnes lehámozta a híres köztéri alkotásról a komoly ünnepélyességet. Egy tornázó szabadság szobor pedig inkább vicces, mint ünnepélyes. De vajon ünnepélyesség nélkül tud a szabadságról beszélni nekünk? A kérdés talán költői.
Hemrik László
SZABÓ Ágnes
Győr, 1969 –
Silhouette of the Statue of Liberty
2000
neon installation: neon, metal, plastic
Purchased, 2011
Can I laugh in a museum?
Of course! You’re encouraged to, as a matter of fact. The woman figure of Gellért Hill’s Statue of Liberty is doing side bends. And this is funny. Ágnes Szabó stripped the famous public sculpture of its solemnity. A statue of liberty doing gymnastics is more funny than solemn. But can it tell us about freedom without solemnity? The question is perhaps rhetorical.
László Hemrik
SZIRTES János
Budapest, 1954 –
Rembrandt-parafrázisok
2006
video
Múzeumi vásárlás, 2007
Hogyan elevenedik meg egy másik korban élt alkotó műve ma?
Rembrandt A tékozló fiú hazatérése című festményén öt alak látható. A kép előterében ott a fiú és az apa, aki testével, kezeivel jelzi: szeretettel fogadja. Szirtes János videó-művében szintén ott van ez a szép pillanat, de az eredeti kép ki is tágul, és különös látomássá válik. Rembrandt nélkül nincs Szirtes alkotása, ugyanakkor Rembrandt képe is gazdagodott. Kicsit hasonló dolog történik itt, mint a Rosencrantz és Guildenstern halott című filmben, amelyben a Hamlet két mellékszereplője nyit új utakat a híres sztoriban.
Hemrik László
SZIRTES János
Budapest, 1954 –
Rembrandt Paraphrases
2006
video
Purchased, 2007
How does the work of an artist from another era come to life today?
Rembrandt’s painting The Returns of the Prodigal Son depicts five figures. In the foreground are the boy and the father, whose posture and hands express his loving welcome. This beautiful moment is also represented in János Szirtes’ video work, but the original image expands into a peculiar vision. Szirtes’ work could not exist without Rembrandt, but at the same time it endows Rembrandt’s painting with added value. Something similar happens here as in the movie Rosencrantz and Guildenstern Are Dead, where the two minor characters from Hamlet open up new horizons in the famous story.
László Hemrik
A parafrázis ez alapján a klasszikus mű alapján készült:
REMBRANDT: A tékozló fiú hazatérése, 1661–1669, Ermitázs, Szentpétervár
The paraphrase is based on this classic work:
REMBRANDT: The Return of the Prodigal Son, 1661–1669, Hermitage Museum, Saint Petersburg”
Stoph SAUTER
Dornbirn, 1963 –
Csokoládé tárgy
1993
csokoládé
Szalóky Károly (Várfok Galéria) ajándéka, 1999
Csokiból műalkotás?
Talán meghökkentő, de kedvelt édességünkből is készíthető kortárs műalkotás. A csokoládé a legkülönfélébb formák kiöntésére alkalmas. Vajon az osztrák művész miért egy Sony CCD-TR705E Hi8-típusú videokamerát öntött ki ebből az anyagból? Miért nem bronzot, gipszet, márványt használt? A csokoládé finom, szeretik az emberek, nagy tömegekben árulják… Az anyagválasztásnak fontos jelentése van/lehet. A művészek a huszadik században zsírból, élő növényekből vagy jégből is készítettek műalkotásokat.
Hemrik László
Stoph SAUTER
Dornbirn, 1963 –
Chocolate Object
1993
chocolate
Gift of Károly Szalóky (Várfok Gallery), 1999
Art made of chocolate?
Peculiar as it may seem, everyone’s favourite sweet can also be turned into contemporary art. It’s possible to mould chocolate into virtually any shape. Why did the Austrian artist mould a Sony CCD-TR705E Hi8 video camera out of this material? Why not use bronze, plaster or marble? Chocolate is delicious, everyone loves it, it’s sold in great quantities... The choice of material can carry important meaning. Artists in the twentieth century also made works of art out of fat, living plants or ice.
László Hemrik
TÓT Endre
Sümeg, 1937 –
Muskétás (Távollévő Picasso)
1999
tus, akril, vászon
Múzeumi vásárlás, 2009
Miért nincs semmi ezen a képen?
Tót Endre művéről hiányzik a festmény. A képről egészen pontosan egy Picasso-kép hiányzik. A kép címe elolvasható a vásznon. Eléggé meghökkentő. A kép nincs előttünk, esetleg megpróbálhatjuk felidézni. A művész ezzel a művével talán a művészet, a képek fontosságára irányítja a figyelmet? Sok alkotás nem illik bele a művészetről kialakított elképzeléseinkbe. Néha egészen furcsa dolgoknak látszanak, de valami oknál fogva megszülettek, valamit jelenteni, mondani akarnak, és ez a valami talán annál a kérdésnél is fontosabb: mi a művészet?
Hemrik László
TÓT Endre
Sümeg, 1937 –
“The Musketeer (Absent Picasso)”
1999
ink and acrylic on canvas
Purchased, 2009
Why is there nothing in this picture?
“The painting is missing from Endre Tót’s piece. To be precise, a painting by Picasso is missing from the picture. The title of the painting is printed on the canvas. Quite surprising. The painting is not in front of us, but we may try recalling it. Perhaps the artist is using this work to draw attention to the importance of art and images? Many works don’t fit into our ideas of art. Sometimes they seem quite strange, but they are conceived for a reason, they want to mean something, to say something, and this something is perhaps more important than the question: what is art?
László Hemrik
VESZELY Beáta
Budapest, 1970 –
Időcsipkék V.
1995
fotó, cibakróm tűszúrásokkal
Múzeumi vásárlás, 1997
Egy klasszikus mű reprodukciójából kortárs alkotás?
Veszely Beáta híres művek reprodukcióinak felhasználásával készített kortárs alkotásokat. A művész a fotók felületének nagy részét sűrűn kilyuggatta, bizonyos helyeken érintetlenül hagyta. Ezzel a megoldással a csipkére emlékeztető áttört, törékeny kompozíciókat hozott létre. Az így kisajátított klasszikus művek kivétel nélkül nőket; különböző időszakok és közösségek nőideáljait ábrázolják. Közös a művekben az is, hogy az alkotók férfiak voltak. Az alkotások kisajátítása és az alkalmazott eljárás együtt teremt lehetőséget az eredeti művek sok szempontú (újra)értelmezésére. Te mit gondolsz a kilyukasztott felületről?
Nagy Barbara
VESZELY Beáta
Budapest, 1970 –
Time-Laces V.
1995
Cybachrome with pinpricks
Purchased, 1997
A work of contemporary art from the reproduction of a classic artwork?
Beáta Veszely created contemporary works using reproductions of famous pieces from art history. The artist densely punctured almost the entire surface of each photograph, leaving certain areas untouched. With this technique, she created fragile openwork compositions reminiscent of lace. The classic works thus appropriated all depict women, specifically the woman ideal of different periods and communities. A shared feature of all the works is that the artists who made them were men. The appropriation of the works and the process together allow for the (re)interpretation of the original works from a number of aspects. What do you think of the perforated surface?
Barbara Nagy
VESZELY Beáta
Budapest, 1970 –
Jan van Eyck: Az Arnolfini-házaspár közepéről
1994
gyapjú, bársony
Múzeumi vásárlás, 1997
Fontos számunkra a műalkotás címe?
Veszely Beáta műve Jan van Eyck Arnolfini házaspár című festményéből indul ki, külön kiemelve a háttérben látható vörös párnát. Azzal, hogy erre az apró részletre irányítja a figyelmet, új nézőpontot kínál a művészettörténeti hagyományokról. Rámutat arra is, hogy alkotása egy férfi által készített festmény előzménye nélkül nem értelmezhető. Ez egyúttal kritikája annak, hogy a nőkhöz kötött tárgyak és tevékenységek miért kerülnek háttérbe a művészettörténetben. A párna így szimbólummá válik, amely megkérdőjelezi a hagyományos női szerepeket és a művészettörténeti értékrendet.
Bence Bettina
VESZELY Beáta
Budapest, 1970 –
Jan van Eyck: The Arnolfini-Couple – From the Middle
1994
Wool, velvet
Purchased, 1997
Is the title of an artwork important?
Beáta Veszely’s work is based on Jan van Eyck’s Arnolfini Portrait, extracting the red cushion in the painting’s background. By drawing attention to this particular small detail, she offers a new perspective on art historical traditions. She also points out that her work can’t be interpreted without the precedent of a painting made by a man. It is also a critique of why objects and activities associated with women are marginalised in art history. The pillow thus becomes a symbol that questions traditional female roles and art historical values.
Bettina Bence
A parafrázis ez alapján a klasszikus mű alapján készült:
Jan van EYCK: Arnolfini házaspár, National Gallery, London
The paraphrase is based on this classic work:
Jan van EYCK: The Arnolfini Portrait, 1434, National Gallery, London
Végy magadhoz egy kérdés-poliédert*!
Próbáld ki a kérdés-poliédereket*!
A kérdés-poliéderek a művek megközelítésében nyújtanak segítséget. Ráirányítják a tekinteted a mű bizonyos részleteire, összetevőire, segítik a megfigyelést, rávezetnek saját gondolataid, érzéseid megfogalmazására, és segíthetnek további kérdések megfogalmazásában.
Javasoljuk, a kérdésekkel, feladatokkal ábécérendben haladjatok.
A művészeti, múzeumi élmény intenzívebbé tehetjük, ha a művek közt sétálva megosztjuk egymással a gondolatainkat. Ezért próbáljátok ki párban, társaságban is a kérdés-poliédereket.
SZABAD kérdés-poliéderek – „csak lazán, engedd szabadjára a fantáziád”
bármelyik műnél végig forgathatod
EGYMŰVES kérdés-poliéder – „ha valaminek a mélyére akarsz jutni”
egy konkrét műalkotáshoz vezet el, s csak azzal kapcsolatban fogalmaz meg kérdéseket
TÖBBMŰVES kérdés-poliéder – „ha keresed az összefüggéseket”
több művet hoz egymáshoz közel. Vagy ugyanazokat a kérdéseket tesszük fel velük kapcsolatban, vagy a téma lesz azonos.
KÖNNYEN ÉRTHETŐ kérdés-poliéder – egyenlő eséllyel hozzáférhető információt tartalmaz a kiállításról
A kérdés-poliéderek papírból készülnek, óvatosan használjátok őket! Ha már nincs szükségetek rájuk, hozzátok vissza őket a plexi tárolóba.
*Mi az a poliéder? A poliéderek olyan térbeli testek, amelyeknek oldalait sík sokszögek alkotják. Ez a poliéder látható A. Dürer Melankólia című grafikáján is. A kiállításon találkozhatsz vele.
SZABAD kérdés-poliéder I.
Ezt a kérdéspoliédert bármelyik műnél használhatod.
Egyedül is útnak indulhatsz, de izgalmasabb, ha párban vagy kis csoportban beszélgettek a kérdésekről.
Javasoljuk, hogy ábécérendben haladjatok a kérdésekkel.
A., Nézd meg a művet, melyik részletét találod a legérdekesebbnek? Most nézd úgy a művet, hogy a többi részletre koncentrálsz. Mi ragadta még meg a figyelmedet?
B., Ha az alkotás tanár lenne, mit tanítana, vagy milyen stílusban tanítana? Miért?
C., Az életed melyik eseményéhez, időszakához tudnád kapcsolni ezt az alkotást?
D., Milyen terméket, szolgáltatást lehetne reklámozni ezzel az alkotással?
E., Milyen más címmel tudnád még elképzelni az alkotást?
SZABAD kérdés-poliéder II.
Főoldal
Ezt a kérdéspoliédert bármelyik műnél használhatod.
Egyedül is útnak indulhatsz, de izgalmasabb, ha párban vagy kis csoportban beszélgettek a kérdésekről.
Javasoljuk, hogy ábécérendben haladjatok a kérdésekkel.
A., Nézd meg alaposan a művet, majd csukd be a szemedet. Mire emlékszel leginkább? Mit gondolsz, miért?
B., Ha ez a mű zenész lenne, milyen hangszeren, milyen típusú zenét játszana? Miért?
C., Milyen anyagot, anyagokat használt a művész az alkotáshoz? Képzeld el a szomszédos tárgy anyagából. Teljesen elvesztené az eredeti jelentését?
D., Ha magaddal vihetnéd a művet, hol érezné a legjobban magát? Hol állítanád ki?
E., Egy tehetségkutató versenyen 10-ből hány pontot adnál a műnek?
SZABAD kérdés-poliéder III.
Főoldal
Ezt a kérdéspoliédert bármelyik műnél használhatod.
Egyedül is útnak indulhatsz, de izgalmasabb, ha párban vagy kis csoportban beszélgettek a kérdésekről és a lehetséges válaszokról. Javasoljuk, hogy a kérdésekkel ábécérendben haladjatok.
A., Figyeld meg a művet. Szerinted hány fontos részlete van szerinted?
B., Milyen hangutánzó szavakkal írnád le az alkotást?
C., Milyen érzései lehettek a művésznek, amikor ezt a művet alkotta?
D., Hogy tennéd vidámabbá a művet egyetlen részletének a megváltoztatásával?
E., Kinek ajánlanád ezt az alkotást, és kinek semmiképpen sem?
EGYMŰVES kérdés-poliéder I.
Főoldal
Keresd meg Joseph Beuys: Pecsétes levél (1967) című alkotását.
Egyedül is útnak indulhatsz, de izgalmasabb, ha párban vagy kis csoportban beszélgettek a kérdésekről és a lehetséges válaszokról. Javasoljuk, hogy a kérdésekkel ábécérendben haladjatok.
A., Nézd meg figyelmesen, milyen anyagokat használt a művész az alkotásához?
B., Melyik jelző illik ezekre az anyagokra a felsoroltak közül?
fémes – természetes – meleg – durva – rideg
C., A művész sokszor használta ezeket az anyagokat. Mit gondolsz, miért?
értékesek – jellemzően modern anyagok – energiát hordoznak
D., Joseph Beuys művészetében szerepet játszott, hogy a második világháborúban súlyosan megsérült. Krími tatárok gyógyították meg: a lózsírral bekent testét nemezbe csavarták. Ismersz valakit, akiknek egy trauma vagy váratlan esemény megváltoztatta az életét?
E., Ha kinyitnánk ezt a levelet, hogy szólna az első mondata? Negatív vagy inkább pozitív üzenetet rejt magában?
EGYMŰVES kérdés-poliéder II.
Főoldal
Keresd meg Daniel Spoerri: Az Hopitel Ephémere …(1991) című alkotását. Egyedül is útnak indulhatsz, de izgalmasabb, ha párban vagy kis csoportban beszélgettek a kérdésekről és a lehetséges válaszokról. Javasoljuk, hogy a kérdésekkel ábécérendben haladjatok.
A., Figyeld meg alaposan az alkotást. Milyen ételeket, italokat fogyasztottak ezen a vacsorán?
B., Kik ülhettek ennél az asztalnál? Koruk, nemzetiségük, foglalkozásuk?
C., Milyen zenét hallgathatott a társaság, miről beszélgethettek?
D., Szívesen bekapcsolódnál ebbe a vacsorába? Melyik lenne a te tárgyad, ételed a műről?
E., A művész csapdaképeknek nevezi ezeket a műveit. Mit gondolsz, mit ejtett itt csapdába? Te, hogy ejtenéd csapdába – nem hagyományos módon – életed fontos pillanatait?
TÖBBMŰVES kérdés-poliéder III.
Ez a poliéder négy alkotáshoz visz el téged. A kérdések segítségével négy miniinterjút készíthetsz.
Egyedül is útnak indulhatsz, de izgalmasabb, ha párban vagy kis csoportban beszélgettek a kérdésekről. Javasoljuk, hogy a kérdésekkel ábécérendben haladjatok.
A., Egy rövid interjút szeretnénk készíteni Önnel/Önökkel.
Alkalmas az időpont? Nem zavarjuk éppen valamiben?
B., Bemutatná magát nekünk röviden, s a helyet, ahol fogad bennünket.
C., Kíváncsiak vagyunk, mire legbüszkébb eddigi életéből?
D., Milyen nagyobb változásra készül a közeljövőben? És végül: mi a programja még mára?
E., A felkeresendő művek: Ion Grigorecsu: Önarckép (1967); Szabó Dezső: Expedíció VIII. (2011); Dimitrij Zsilinszkij: Kettős portré: Ludwig házaspár (1981), Szabó E. Á.: Nagymamám…(2020)
TÖBBMŰVES kérdés-poliéder IV.
Ez a poliéder öt alkotáshoz visz el téged. A kérdések elsősorban az alkotások anyagára fognak rákérdezni. Egyedül is útnak indulhatsz, de izgalmasabb, ha párban vagy kis csoportban beszélgettek a kérdésekről. Lehetőleg legyen nálatok egy okostelefon.
A., Csákány István: A holnap dolgozója, bevetési ruha (2009)
A kortárs művészetben nagy jelentősége van a művek anyagának. Melyek a beton legjellemzőbb tulajdonságai? Vajon a művész miért betont, nem pedig hungarocellt választott?
B., Roman Ondak: Meghosszabított álom (1996)
alumínium, papír, formaldehid …. Mi maradt ki a felsorolásból? A könyvek szövegeket hordoznak, azok anyaga a nyelv. Válassz egy szerzőt a „polcról”! Mi az első idézet, amit a web felkínál. Olvasd fel. Kapcsolódik Ondak művéhez?
C., El-Hassan Róza: Ébredés (2012)
Milyen munkaeszközöket juttat eszedbe a mű anyaga? A művész melyeket használhatta ezek közül? Készíts egy szelfit a mű mellett. Próbálj olyan arcot vágni, mint ébredéskor. Menni fog!
D., Stoph Sauter: Csokoládé tárgy (1993)
A mű anyaga már valószínűleg fogyasztásra alkalmatlan. De 18-22 fokon meg tudja őrizni a kamera-formát, és a művészeti múzeumban ennek van igazán jelentősége. Te melyik tárgyadat öntenéd ki csokoládéból?
E., Lengyel András: Mintha kék égbolt… (1979)
Még az építési törmelék is lehet légies és felhőszerű. Csak egy kis képzelőerő kell hozzá. A zsebedben lévő tárgyak valamelyik kapcsolódik a felhőkhöz? Ha nincs nálad semmi, nézz szét a térben, melyik műtárgy, vagy részlete kívánkozik a felhők közé?
ZSIN Bence
Kistótfalu (?), 1990 –
Úszó Ház (Fotódokumentáció Zsin Bence Úszó Ház című installációjáról)
2017
fa, vászon, print
Magántulajdon
Hogy került a tóra ez a világító házikó?
Mi a szerepe a művészetnek a közösségépítésben?
Zsin Bence művésztanár és a pécs-somogyi gyerekek közösen építették ezt a házat. A festőművésznek az volt a célja, hogy hátrányos helyzetű gyerekeket vonjon be az alkotó folyamatba az ötleteléstől egészen a megvalósításig. A munkában a Fogd a kezem alapítvány fiataljai is részt vettek. A képhez tartozó videón látható a folyamat dokumentációja. Talán nem is kell magyarázni, miért fontos ez? Részvételi művészetnek hívjuk azokat az alkotásokat, amikor a művész másokkal – nem-művészekkel, civilekkel – együtt dolgozik.
Hemrik László
ZSIN Bence
Kistótfalu (?), 1990 –
Floating House (Photo documentation of Bence Zsin’s Floating House installation)
2017
wood, canvas, print
Private Collection
How did this lit house end up on the lake?
What is the role of art in community building?
Art teacher Bence Zsin built this house together with children from the Pécs-Somogy elementary school. The artist’s aim was to involve disadvantaged children in the creative process, from brainstorming to implementation. Youth from the Hold My Hand Foundation were also involved. The picture is accompanied by a video documenting the process. Why this is important perhaps needs no explanation. Participatory art is when the artist works together with others – non-artists, locals, schools or NGOs.
László Hemrik
Zbigniew LIBERA
Pabianice, 1959 –
Lego. Koncentrációs tábor No. 1. (több darab)
1996
tintasugaras nyomat, műanyag 78,30 x 71,70 cm
Vásárlás az aacheni Peter und Irene Ludwig Stiftung támogatásával, 2010
Legóból koncentrációs tábort?
A lengyel művész a világ talán legismertebb gyerekjátékát, a legót használta fel az alkotásához. Előre gyártott, létező, megvásárolható legókat gyűjtött össze. Olyan darabokat választott, amelyekből koncentrációs tábor építhető. Ha akarod, ugyanezekből az elemekből sok más épület is létrehozható. Szerinted a kreativitáson és a döntéseinken kívül mi határozza meg, hogy végül mi épül?
Nagy Barbara
Zbigniew LIBERA
Pabianice, 1959 –
Lego. Concentration Camp 1
1996
Ink print, plastic film 78,30 x 71,70 cm
Purchased from funds provided by Peter und Irene Ludwig Stiftung, Aachen, 2010
A concentration camp out of Lego?
To create this work, the Polish artist used the world’s probably best-known children’s toy: Lego. He collected ready-made, existing, commercially available Legos. He selected pieces that could be used to build a concentration camp. If you want, you can make many other types of buildings from the same pieces. Apart from our creativity and choices, what else do you think determines what is built eventually?
Barbara Nagy
A kortárs művészet amennyire megosztja, ugyanannyira meg is mozgatja a nézőit.
A kortárs művészet amennyire releváns, ugyanolyan mértékig talányos jelenség, éppen ezért kihívás minden egyes találkozás a művekkel.
A képzőművészet mellett talán a kortárs zene felé a legnagyobb az ellenállás.
Mert Tiziano és Beethoven másképpen szólal meg bennünk, mint Kandinszkij vagy Ligeti.
Elsőre.
A türelem itt kevés.
Befogadásuk nagyon összetett jelenség.
Nagyon sok tapasztalás szükséges hozzá, nagyon sok találkozás mai (és régi) művekkel, eseményekkel és azok tartalmával.
Marad a felismerés, hogy minden kortárs.
Mert ez egy reflexió saját jelenünkre, azon a nyelven, ami a művészeti, művészettörténeti, kulturális ismereteinket motiválja vagy kérdőjelezi meg.
Hogy millió módon fókuszálhatunk a világra és az mind igazi és valós lehet, ha eredeti az alkotói szándék.
Miközben sok a tévút, és az esztétikától elszakadó irányzat vagy az elitista megközelítés.
Micsoda blaszfémia egy példán keresztül: a Tate egyik átvezető folyósóján egy elhagyott napszemüveget fél óra múltán látogatók hada fotózza…
Restaurátorként a legnagyobb kihívások elé állítja az embert a végtelen fantáziával megáldott művészeink anyaghasználata.
A tájékozatlanság nem menti őket fel a szakmaiatlanság alól, persze az is lehet egy trouvaille.
Napjainkban nagyon sok a gyors és átmeneti rögzítési mód, ahogy mondjuk egy nagyméretű installáció összeépül (ömledékragasztó, kárpitoskapocs, gyorsépítőcsavar stb.).
Újra installáláskor paradigmatikus kérdések özöne merül fel, például: eredeti felület szentsége, irreverzibilitás.
Molnár László, restaurátor
Contemporary art engages its viewers much as it divides them.
Contemporary art is as enigmatic as it is relevant, which is why every single encounter with these works poses a challenge.
The greatest resistance is towards visual art, or perhaps even more so towards contemporary music.
For Titian and Beethoven resonate in us in a different way than Kandinsky or Ligeti.
At first.
Patience is not enough for this.
Their reception is a very complex phenomenon.
It requires a great deal of experience, several encounters with contemporary (and old) works, events and their content.
What remains is the recognition that everything is contemporary.
Because it is a reflection on our own present in a language that motivates or questions our knowledge of art, art history and culture.
We can focus on the world in a million ways and they can all be real and true if the creative intention is genuine.
Meanwhile, there are many dead ends, tendencies that deviate from the aesthetic, elitist approaches.
An example of blasphemy: in one of the corridors of Tate Modern, a horde of visitors is photographing a pair of lost sunglasses after half an hour...
One of the greatest challenges for a conservator is the use of materials by our contemporary artists of infinite imagination.
Ignorance is no excuse for their unprofessionalism, but of course, it may also be accounted for as resourcefulness.
Today there are many quick and temporary ways of fastening, say, when putting a large installation together (caulking glue, upholstery staples, drywall screws, etc.).
When reinstalling, a plethora of paradigmatic questions arises, such as: sanctity of the original surface, irreversibility.
László Molnár, restorer
A kortárs művészet egy olyan olvasztótégely, ami a jelenről beszél, de úgy, hogy benne van a múlt társadalmi, politikai, kultúrtörténeti, művészeti lenyomata, ugyanakkor tartalmazza a jövőre vonatkozó sejtéseket, gondolatokat, víziókat is. Médiuma és eszköztára az utóbbi évtizedben olyan szinten kiszélesedett, hogy talán kimondhatjuk: bármi lehet művészet. Ugyanakkor a kortárs művészet elengedhetetlen része az aktuális ÜZENET megjelenése a műben. Témaválasztásában szinte nincsenek korlátok az absztraktól, a vizualitás elemeinek kutatásától a társadalmi/szociális problémákat feldolgozón keresztül a technikai találmányokat fókuszba helyezőig végtelen a skála. Egyre inkább előtérbe kerül az identitás kérdése és a nemek szerepe, a nőművészek megjelenése és törekvései, egészen a feminizmusig. Rengeteg érdeklődési terület és irányzat fut egymás mellett, egymást sokszor keresztezve. Az anyaghasználatot, médiumot tekintve egyre jellemzőbb a kevert média (mix média), a képzőművészek legtöbb esetben nem csak festők, szobrászok vagy grafikusok, hanem a téma kifejezésére több műfaj keverését is használják, és ez egyre elfogadottabb. A technika alapú művek is szinte már természetessé váltak; az a klasszikus elvárás, hogy a mű a művész két kezével jöjjön létre, már kevéssé fontos, sokkal inkább a koncepció és a közvetítendő tartalom van középpontban. A kortárs képzőművész sokszor más műfajokban is társszerző például színházi előadások, tánc- vagy zenei előadások résztvevője, alakítója, rendezője, performere, nem csak a klasszikus módon, hogy díszletet vagy vizuális tervet készít. A különböző, gyakran országokat átívelő kutatások szereplője, részese, tervezője, vizionáriusa, aki az interdiszciplináris területek összekötését kreatív, alkotó hozzáállásával segíti. A kortárs művészet ebből adódóan a tudományos kutatásoktól az oktatáson át a kiállítóterekig számtalan módon és formában jelenik meg.
A kortárs művészet befogadhatósága nagyban függ attól az alaphelyzettől, hogy hol, milyen körülmények között él a befogadó, milyen kulturális kötődései, előismeretei vannak. A kortárs művészet a mai világ lenyomatait adja tovább, helyezi fókuszba, a ma emberéhez szól, de nem mindegy, hogy milyen nyelven. Ha ennek a nyelvnek az elemei mind idegenek a befogadó számára, akkor egyértelmű a befogadás csekély mértéke, vagy akár sikertelensége. Ha a kortárs művészet eszköztárában vannak olyan (vizuális, kommunikációs, tartalmi) elemek, amik átfedésben vannak a befogadó által ismertekkel, akkor a befogadás nagyobb sikerességgel járhat, vagy akár katartikus módon megtörténhet.
A befogadást segíthetjük különböző eszközökkel, amelyek hidat képeznek a mű és a befogadó között. Ezek az eszközök bizonyos tartalmi elemeket lefordítanak, egyszerűsítenek, olyan tudásra utalnak, amit már korábban elsajátított a befogadó. Valamint segíthetnek mediátorok, akik a mű ismeretével rendelkeznek és olyan módszereket alkalmaznak, amivel a művet fokozatosan megismertetik, közel hozzák a befogadóhoz, közöttük kapcsolatot építenek ki, a befogadó megnyílását eredményezik. Ilyen mediátorok lehetnek többek között a kurátorok, művészettörténészek, pedagógusok, tárlatvezetők, művészetterapeuták és a múzeumpedagógusok is.
Dabi-Farkas Rita
képzőművész, múzeumpedagógus
Contemporary art is a melting pot that speaks of the present, but in a way that includes the social, political, cultural, historical and artistic impression of the past, while also containing speculations, ideas and visions of the future. Over the last decade, its media and devices have expanded to the point that we can perhaps venture to say that anything can be art. At the same time, the presence of a topical MESSAGE in the work is essential to contemporary art. The choice of subject matter is virtually unlimited; from abstraction and the exploration of elements of visuality through delving into societal/social issues to focusing on technical inventions, the range in infinite. The question of identity and the role of gender are increasingly coming to the fore, through the emergence and aspirations of women artists all the way to feminism. Countless fields of interest and trends are running in parallel, often intersecting. In terms of the use of materials and media, mixed media is becoming more and more common, with visual artists acting not exclusively as painters, sculptors or graphic artists in most cases, but using a combination of several genres to express their theme of choice, and this is becoming more and more accepted. Technology-based works have also become almost natural; the classical expectation that the work should be created by the artist’s two hands is losing importance, as focus is more on the concept and the content to be conveyed. The contemporary visual artist often works as a co-author in other genres as well, for example as a participant, contributor, director, performer in theatre, dance or music performances, and not just in the classical sense of set or visual design. They are a participant, a contributor, a designer, a visionary in various, often transnational, research projects, who helps bring together interdisciplinary fields through their creative approach. Consequently, contemporary art takes a myriad of forms from scientific research through education to exhibition spaces.
The accessibility of contemporary art depends to a large extent on the context in which the recipient lives, their cultural affiliations and prior knowledge. Contemporary art conveys and highlights the impressions of today’s world, it speaks to the people of today, but it does matter what language it uses to do that. If the elements of this language are all foreign to the recipient, then access will evidently be poor or even unsuccessful. If the devices of contemporary art contain elements (visual, communicational, content) that overlap with those that the recipient already knows, then reception can be more successful or even cathartic.
Accessibility can be facilitated by various tools that form a bridge between the work and the recipient. These tools translate or simplify certain content elements, referring to knowledge that the recipient has already acquired. Mediators can also be helpful, who have knowledge of the work and use methods to gradually familiarise the work, bringing it closer to the recipient, building a relationship between the work and the recipient, resulting in making the latter more open. Such mediators can be curators, art historians, teachers, exhibition guides, art therapists and museum educators.
Rita Dabi-Farkas
visual artist, museum educator
A kortárs művészet egyszerre távcső és mikroszkóp: távcső, mellyel térben és időben is messzire lehet látni és mikroszkóp, mellyel a művész és a feldolgozott téma mélyére nézhetünk. A művészet sajátos, egyetemes nyelvezete miatt gyakran nyelv- és kultúrafüggetlenül közvetíti a művész gondolatait (tér). Emellett a művészet, főként az autonóm modern és kortárs művészet sajátossága, hogy érzékeny szerkezetként képezi le a társadalomban zajló folyamatokat, így a kortárs művészetben megragadhatók a jelen történései és a jövő előérzetei is (idő). A mikroszkóp-jelleg talán sokkal inkább magától értetődő: a modern- és kortárs művészet történeti viszonylatban a leginkább személyes jellegű. Műveikben gyakran saját élményeiket, traumáikat dolgozzák fel, olyan kérdésköröket, melyek a művészt foglalkoztatják. Ezáltal a műtárgy olykor személyes napló, a művész tükre, akaratlan önarcképe is, szándékos vagy szándékolatlan (megfejtendő vagy nem-megfejtendő) feladvány a befogadó számára.
Ennek köszönhetően például egy nemzetközi kortárs válogatás bejárásakor makro- és mikro szintű jelentésrétegek tengerében találjuk magunkat, melyeket szükségleteinktől és érdeklődésünktől függően bonthatunk ki a kiállításban elhelyezett szövegek, valamint a meglévő (társadalmi, kulturális, politikai) ismereteink segítségével.
Ez pedig el is vezet minket ahhoz a kérdéshez, hogy mennyire befogadható a kortárs művészet. Előre szaladva, úgymond leszpojlerezve az eszmefuttatást, szerintem a kortárs művészet a legbefogadhatóbb a művészettörténeti korok művei közül. Ahhoz, hogy ennek a miértjét megragadhassuk, meg kell nézzük, miben különbözik, vagy különbözik-e a kortárs a nem-kortárs művészettől?
Sokszor találkozom ismerőseim körében azzal az érveléssel, hogy „én ezt nem értem”, „ez a kortárs túl elvont”. Valóban megragadhatatlannak tűnik, hiszen a kortárs művek gyakran nem rendelkeznek figurális elemekkel, felismerhető jelenetekkel, amik az emberi psziché számára a megnyugtató ismerősséget adják. Sokkal emberközelibbnek érezzük a robusztus olajfestmények, vagy monumentális kőszobrok ábrázolásmódját, illetve jobban tudunk viszonyulni a nagy, történelmi nevek, művész-szupersztárok hagyatékához, melyet akár évszázadok legitimáltak és tartottak a kánonban. Ösztönösen érezhetjük úgy, hogy mindezekkel szemben a kortárs művészek fura anyagokból összeállított „tákolmányai”, „csúnya krikszkrakszai” nem befogadhatóak.
Ugyanakkor, ha a műtárgy puszta megjelenésén kívül mélyebben is érdekel minket, amit látunk, azt tapasztaljuk, hogy minél távolabb megyünk visszafelé az időben, annál kevésbé lesz hozzáférésünk a művek jelentéséhez. Egy gyönyörű reneszánsz jelenetről éppoly nehéz megállapítani mit (és kiket) látunk, mint egy absztrakt műről eldönteni, mit ábrázol. A művek jelentésének megragadásához nemcsak történelmi és kulturális ismeretekre van szükség, hanem a korban használt szimbólumok ismeretére is. Kvázi művészettörténeti kódfejtőként kell működnie annak, aki a szakemberek segítsége nélkül klasszikus művet szeretne értelmezni. Minden színnek, figurának, elhelyezett tárgynak jelentése lehet. A szentek és híres alakok felismerhetők attribútumaikról, de csak ha ismerjük azokat, és tudjuk a jelentésüket, jelentőségüket is.
Ezzel szemben minél közelebb vagyunk időben saját korunkhoz, annál jobban ismerjük azon „kódok” halmazát, melyben a műtárgy értelmezendő. Ha egy 1956-os magyar alkotást látunk, azonnal eszünkbe ötlik a forradalom, melynek eseményei befolyásolhatták a művész gondolkodását. Ha egy 2020-as műtárgyat látunk maszkokkal, és nem barlangban töltöttük az elmúlt öt évet, joggal gondolhatjuk, hogy a Covid-19 járványnak köze van az alkotás jelentéséhez, ezzel máris leszűkítettük a kört, melyben a műtárgy értelmezhető.
A kortárs művészetben megjelenő kulturális kódok amolyan mémek, nem korlátozódnak a művészettörténet világára, mindannyiunk/bármelyikünk számára hozzáférhetőek, ismerősek lehetnek. Lehetséges, hogy hasonló élményeken megyünk keresztül, mint a művész, vagy éppen mást gondolunk az adott témáról. A közös kódkészlet és a könnyű hozzáférés miatt a kortárs művek párbeszédben vannak a jelennel, melyről aktuális tudásunk van, emiatt minden eddigi művészettörténeti korszaknál jobban hozzáférhetőek, befogadhatóak a néző számára.
Somogyvári Ágnes, közösségi média felelős, honlapszerkesztő, esztéta
Contemporary art is both a telescope and a microscope: a telescope allowing us to see far in space and time, and a microscope allowing us take in in-depth look at the artist and topic they develop. Because of the particularly universal language of art, it is often language- and culture-independent in conveying the artist’s ideas (space). Furthermore, art – especially autonomous modern and contemporary art – is a sensitive structure that maps social processes, and so contemporary art is capable of capturing both current events and premonitions about the future (time). Its microscope function is perhaps more self-explanatory: in a historical perspective, modern and contemporary art are of the most personal character. Such works often deal with the artist’s own experiences and traumas, issues of personal concern. Accordingly, the work of art is sometimes a personal diary, a mirror of the artist, an inadvertent self-portrait, a puzzle for the spectator, whether intentional or not (intended to be deciphered or not).
On account of this, when visiting a selection of international contemporary art, for example, we find ourselves in a sea of macro- and micro-level meanings, which we can unravel with the help of the texts in the exhibition and our existing (social, cultural, political) knowledge, according to our needs and interests.
This brings us to the question of how accessible contemporary art is. To jump ahead and spoil the punchline, so to speak, in my opinion, contemporary art is the most accessible of all of art history. To be able to grasp why this is, we need to look at how contemporary art is different, or whether it is even different, from non-contemporary art.
Among my acquaintances I’m often confronted with the argument “I don’t get it”, “this contemporary stuff is too abstract”. It does indeed seem elusive, as works of contemporary art often lack figurative elements, recognisable scenes that provide the human psyche with reassuring familiarity. On the one hand, the method of representation used in robust oil paintings or monumental stone sculptures feels much more human, on the other hand, we can relate better to the legacy of great, historical names, artist-superstars legitimised and held in the canon by the centuries. We may instinctively feel that, as opposed to all that, the “makeshift jumbles” and “ugly squiggles and scrawls” of contemporary artists assembled from strange materials are not accessible.
However, if we are more profoundly interested in what we see beyond the mere appearance of the artwork, we find that the further we go back in time, the less access we have to the actual meaning of the works. It is just as difficult to determine what (and who) we see in a beautiful Renaissance scene as it is to decipher what an abstract work depicts. In order to grasp the meaning of the works, we need to have knowledge of not only history and culture, but also of the symbols used in the period. Anyone who wants to interpret a classical work without the help of experts must act as an art historical code-breaker, as it were. Every colour, every figure, every object and their placement can have meaning. Saints and famous figures can be recognised by their attributes, but only if we know those and are familiar with their meaning and significance.
In contrast, the closer in time we are to our own era, the more familiar we will be with the set of ‘codes’ in terms of which the artwork is to be interpreted. When we see a Hungarian work dated 1956, we immediately think of the revolution, the events of which probably influenced the artist’s thinking. If we see an artwork dated 2020 featuring masks, unless we have spent the last five years in a cave, we can rightly think that meaning of the work has something to do with the Covid-19 pandemic, and we have already narrowed down the scope of interpretation for the artwork.
The cultural codes represented in contemporary art are memes, as it were: not limited to the world of art history, they can be accessible and familiar to anyone. Perhaps we are going through similar experiences as the artist, or we may have entirely different thoughts about the subject. Because of the common set of codes and easy access, contemporary works are in dialogue with the present, about which we have current knowledge, making them more accessible and easier to interpret for the spectator than any other art historical period.
Ágnes Somogyvári, social media manager, web editor, aesthete
A kortárs művészet esetében az esztétikumnál a korábbi korok művészetéhez képest sokkal fontosabb a mű „üzenete” – s bár ezt értékelheti a „szakma”, megállapíthatja, „mit akart mondani a költő”, az esetleg csúnyaságában is esztétikus, vagy akár pont zavarba ejtően elrontottnak látszó munka mit fejez ki, az egyéni befogadón múlik az hogy a szándékolt vagy véletlen üzenet „átjön-e”. Így számomra egyrészt kortárs művészet – szakmailag – az, amivel munkám során „kortárs művészetként” találkozom, azaz amit a fent említett múzeumi közeg annak tart, másrészt azonban kortárs művészetnek tartom mindazt, amit kortársaink művészi céllal létrehoztak/létrehoznak – függetlenül attól, hogy szakmailag megalapozott-e a „művészetük”, vagyis a hivatalos művészeti képzésben részt vettek-e, népszerű-, vagy egyáltalán a hivatalos szakma által elismert-e a munkájuk, stb. Úgy gondolom, a kortárs mű művészi értéke akár a hivatásos ítészek nélkül/ellenében is létezhet, egy művészi produktum akkor is lehet értékes ha akár a teljes szakma, sőt az összes befogadó is elutasítja – még akár maga az alkotója is (nyilván ily’ szélsőséges esetben igen nehéz volna meghatározni az adott mű művészi értékét). Nekem azok a legfontosabb kortárs művek, melyek számomra képviselnek értéket – bár ezeket leggyakrabban a rock zenében találom meg, de igyekszem nyitottan tekinteni más zenei műfajok és egyéb művészeti ágak felé is.
Buday Gergely, jegypénztáros, kommunikációs szakember, művelődésszervező
In the case of contemporary art, however, the ‘message’ of the work is much more important than its aesthetic value compared to the art of earlier times – and although this too can be assessed by ‘the profession’, who can determine ‘what the poet was trying to say’, what is expressed by a work that may be aesthetically pleasing despite its ugliness or one that appears to awkwardly botched, it is up to the individual spectator to decide whether the intended or incidental message ‘gets through’. So, to me, contemporary art is, on the one hand, what I encounter throughout my work as ‘contemporary art’, i.e. what the aforementioned museum scene considers to be contemporary art, but on the other hand, anything that our contemporaries have created with artistic purpose – regardless of whether their ‘art’ has professional foundations, that is, whether they have received formal art education, whether their work is popular or even whether it is recognised by the official profession, etc. I believe that the artistic value of a contemporary artwork can exist even without/in spite of professional judges, and that an artistic product can be valuable even if it is rejected by the entire profession, or even by the entire audience – even by the very artist who made it (obviously, in such an extreme case, it would be very difficult to determine the artistic value of the work in question). The contemporary works I find most important are those that represent value to me – although I find these most often in rock music, but I try to keep an open mind towards other musical genres and other art forms.
Gergely Buday, ticket clerk, communications expert, cultural manager
CSÁKÁNY István
Sepsiszentgyörgy, 1978 –
A holnap dolgozója, bevetési ruha
2009
beton, acél, üvegszál, farmerszövet, epoxy festék
Vásárlás az Oktatási és Kulturális Minisztérium / Nemzeti Kulturális Alap hozzájárulásával, 2009
Hol is van a „dolgozó”?
Vagy nincs is? Bevetési ruha? De akció sehol.
Kell-e cím a műveknek? A kérdés eldöntetlen. A képzőművészek sok esetben nem adnak címet műveiknek. Rábízzák a nézőre, s hozzáteszik: nem akarják befolyásolni a nézőt. Ha a műnek viszont van „rendes” címe, akkor mindenképpen vonjuk be az értelmezésbe. Vajon mi lesz, mi vár a holnap dolgozóira, lesz-e egyáltalán dolgozó?
Hemrik László
CSÁKÁNY István
Sepsiszentgyörgy, 1978 –
The Worker of Tomorrow, Service-Uniform
2009
concrete, steel, fiberglass, jeans, epoxi paint
Purchased with assistance of the Ministry of Education and Culture / National Cultural Fund, 2009
Where is that “worker”, then?
Or is there even one? A service uniform? But no action.
Do works need a title? Good question. In many cases, visual artists spare giving a title. They leave it to the spectator, saying: they don’t want to influence interpretation. But if the work has a ‘proper’ title, it should be included in our interpretation. What do you think awaits the worker of tomorrow? Will there even be any workers left?
László Hemrik
Megkérdeztük a Ludwig Múzeumban különböző területeken dolgozó szakembereket, munkatársainkat, hogy számukra mit jelent a kortárs művészet? A múzeumpedagógus, a kurátor, a restaurátor és az infópultos kollégák válaszolnak.
Mit jelent számodra a kortárs művészet (mik a jellemzői, mik az ismérvei)?
Szerinted mennyire befogadható a kortárs művészet?
We have asked our staff and professionals working in various fields at the Ludwig Museum what contemporary art means to them. Here are the answers of our museum educator, curator, conservator and info desk colleagues.
What does contemporary art mean to you (what are its characteristics, its attributes)?
How accessible do you think contemporary art is?